• EUR [ 1 Euró ] = 4.708 lej
  • USD [ 1 Amerikai dollár ] = 4.137 lej
  • GBP [ 1 Angol font ] = 5.319 lej
  • HUF [ 1 Magyar forint ] = 0.0147 lej
Tagok
Kiadványaink
Kategória: Kiadványaink

A Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetsége (a továbbiakban SZMVSZ) céljai közé tartozik a tagjainak, vállalkozóinak informálása, érdekeinek védelme, az általános gazdasági környezet fejlesztése. A több mint 160 vállalkozás érdekvédelmét ellátó Szövetség tagjai jelenleg 18, jellemzően udvarhelyszéki közigazgatás egységből származnak.

A Szövetségünk céljainak megfelelően, illetve az 52/2003-as átláthatósági törvénnyel összhangban, megkerestük a tagságunkat érintő 15 közigazgatási egységet, és kértük tisztelettel eljuttatni számunkra a 2021-re tervezett adók-illetékek határozattervezetét, lehetőség szerint az önkormányzati képviselők elé terjesztés előtt - a hatékony és gyors, illetve környezettudatos kommunikáció érdekében digitális formában, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címünkre küldve.

Alább olvashatóak az eddig beérkezett tervezetek (a lista folyamatosan frissül):

  • A székelyudvarhelyi önkormányzat határozattervezete a 2021-es adók és illetékekre vonatkozóan: megnyitás
  • A máréfalvi önkormányzat határozattervezete a 2021-es adók és illetékekre vonatkozóan: megnyitás
  • A nagyváradi önkormányzat határozattervezete a 2021-es adók és illetékekre vonatkozóan: megnyitás
  • A csíkszeredai önkormányzat határozata (a tervezetet nem küldte el) a 2021-es adók és illetékekre vonatkozóan: megnyitás

Köszönjük szépen az előbbi önkormányzatok együttműködését!

Kategória: Kiadványaink

Tegnap, 2020. október 26-án jelent meg a 988/2020 Hivatalos Közlönyben az egyes adóügyi intézkedésekre és határidők módosítására vonatkozó 181/2020-as sürgősségi kormányrendelet.

Koronavírus tesztek végzésével kapcsolatos adóügyi előírások

A jogszabály az alábbiakra tér ki:

  • elszámolhatóak az egyéni vállalkozások esetében a szükségállapot és készenléti állapot időszaka alatt az adófizető számára elvégzett COVID-19 szűrésre vonatkozó tesztek ellenértéke
  • nem számít adózandó juttatásnak a munkáltató kezdeményezésére, szükségállapot és készenléti állapot időszaka alatt a munkavállalók számára elvégzett tesztek ellenértéke.
  • ezen juttatásokra társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetni

Amint fentebb látható, a sürgősségi kormányrendelet nem tartalmaz a profitadóra, illetve a mikrojövedelmi adóra vonatkozó elszámolási szabályt. A jogszabály előterjesztésében azonban a pénzügyminisztérium megjegyzi, hogy a profitadófizető cégek számára a munkabér, illetve a bér jellegű juttatások teljesen elszámolhatóak, ezért nem volt szükséges, hogy az adótörvénykönyv profitadóra vonatkozó részét módosítsák, a mikrojövedelmi adófizetők pedig a jövedelmükre fizetnek adót, tehát ezt sem volt szükséges szabályozni. Egyetlen dolgot kellett szabályozni, mégpedig azt, hogy ez a juttatás nem személyi adó és társadalombiztosítás köteles.

Egyszerűsített adósságátütemezés

Az adóelmaradással rendelkező cégek számára azért fontos lehetőség, mert így az elmaradásokat több részletben, nagyobb időszak alatt tudják kifizetni. Fontos, hogy az adóátütemezés alatt nem lehet adóvégrehajtási eljárást indítani.

Miért egyszerűsített?

Általában az adóátütemezések jóváhagyásához nagy dokumentációt és garanciákat szoktak kérni. Ebben a jogszabályban meghatározott adósságátütemezéshez azonban csak egy kérést kell benyújtani és garanciákat sem kell biztosítani. Továbbá a kérelmet 5 napon belül kell bírálja az adóhatóság.

Ki igényelheti?

  • azok, akiknek nincs 2020 március 16 előtti adótartozásuk, vagy ezt az átütemezési kérés előtt kifizetik
  • nincsenek felszámolás alatt
  • legalább 5.000 lej 2020. március 16 utáni adóelmaradást halmoztak fel (természetes személyek esetén 500 lej)
  • az összes adónyilatkozatukat benyújtották az adóhatósághoz

Meddig lehet igényelni?

Legkésőbb 2020. december 15-ig lehet a kérést benyújtani. A kéréshez egy törlesztési javaslatot is lehet csatolni.

Mennyi időre lehet átütemezni az adósságot?

Legtöbb 12 hónapra.

Holnap már igényelhetem az adóátütemezést?

Nem, az Országos Adóhatóság 15 napon belül kell kidolgozza az alkalmazási eljárást.

Adóvégrehajtásra vonatkozó előírások

  • 2020. december 25-ig hosszabbítják az adóvégrehajtások felfüggesztését. Ebben az időszakban nem lehet bankszámla tiltásokat elrendelni adóhátrálék miatt.
  • a 29/2020-as sürgősségi kormányrendelet megjelenése - 2020. március 21 - után keletkezett adótartozások nem minősülnek adóhátráléknak2020. december 25-ig , és nem számolnak ezekre késedelmi kamatokat
  • a fenti határidő hosszabbítás vonatkozik azokra a cégekre is, akiknek adóátütemezésük van folyamatban

Áfa visszaigénylésre vonatkozó előírások

  • az Áfát 2021. január 25-ig kizárólag utólagos ellenőrzéssel adják vissza.
  • kivételt azok a cégek képeznek, amelyek adóügyi erkölcsi bizonyítványában jogsértések szerepelnek, valamint azok, akiknek az elmúlt 12 hónapban folyamatosan adóvisszaigényléshez lett volna joguk, de csak most kérik az áfát vissza, illetve azok is, akik áfabejegyzésük óta először kérnek vissza áfát. Esetükben először ellenőriznek, majd utána adják vissza az áfát.

Pénztárgépekre vonatkozó előírás

  • nem büntetik 2020. december 31-ig azokat a cégeket, amelyek a pénztárgépeiket nem kapcsolták össze az adóhatósággal

Ez az előírás csak a nagyadózóknak fontos, nekik volt az a kötelességük, hogy 2020. szeptember 30-ig kapcsolódjanak az adóhatóság adatbázisához.

Helyi adókra vonatkozó előírás

A helyi önkormányzatok 2020. december 2-ig hozhatnak döntést arról, hogy a szükségállapot és/vagy készenléti állapot időszakára épületadó és/vagy épületilleték kedvezményben részesítsék azokat a gazdasági célú épülettulajdonosokat, akik a tiltó jogszabályok alapján teljesen vagy részlegesen szüneteltetniük kellett a tevékenységüket.

Specifikus adóra vonatkozó előírás

Azok a cégek, akik specifikus adó fizetésére kötelezettek (vendéglők, bárok, szállodák) a jogszabály életbelépésétől kezdődő és 2020. december 31-el bezáródó időszakra mentesülnek az adó kifizetése alól.

 

forrás: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala

Kategória: Kiadványaink

1. Tegnap, 2020. augusztus 24-én jelent meg a 771/2020-as Hivatalos Közlönyben a 142/2020-as Sürgősségi Kormányrendelet az egyesületek és alapítványok tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozataival kapcsolatosan.

A korábban érvényes jogszabály ezeknek a nyilatkozatoknak határidejét augusztus 15-ben határozta meg, ám ezt a határidőt az utolsó pillanatban ezt a kormány meghosszabbította. A hosszabbítás csak most vált hivatalossá azáltal, hogy megjelent a hivatalos közlönyben. Az új jogszabály értelmében a nonprofit szervezetek 2020. november 1.-ig még büntetés nélkül nyújthatják be a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozataikat az Igazságügyi Minisztériumhoz.

2. 2020. augusztus 21-én jelent meg a 193/2020-as törvény a fogyatékkal élő személyek jogállására vonatkozó 448/2006-os törvény módosítására.

A jogszabály a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásokat érinti, akik számára előírás, hogy az alkalmazottak 4%-a fogyatékkal élő személy kell legyen, ellenkező esetben ugyanis hozzájárulást kell fizessenek a fogyatékos alapba. A fenti jogszabály újdonsága az, hogy a vállalkozás nem kell a teljes hozzájárulást befizesse az állampénztárba, hanem dönthet úgy, hogy ennek felét fogyatékosok által előállított termékek vásárlására fordítja.

3. 2020. augusztus 14-én jelent meg a 741/2020-as Hivatalos Közlönyben a 175/2020-as törvény, amely a mezőgazdasági célú kültelkek adás-vételével kapcsolatos szigorításokat tartalmaz.

A jogszabály az elővásárlási jogok sorrendjét is meghatározza: elsők a társtulajdonosok, rokonok harmadfokig, őket követik szomszédos telkek tulajdonosai vagy bérlői, a fiatal mezőgazdászok, mezőgazdasági kutatóintézetek, azon település lakói , ahol a telek található, majd az állam.

Amennyiben az elővásárlási joggal rendelkező személyek nem élnek ezzel a jogukkal a telek meghirdetését követő 45 munkanapon belül, a határidő leteltét követő 30 napban jelentkezhetnek más vásárlók is, ha igazolni tudják a következőket:

  • ha a vásárló természetes személy , akkor legalább 5 éve Romániában él és mezőgazdasági tevékenységet folytat
  • ha a vásárló jogi személy, akkor legalább 5 éve be van jegyezve Romániában, ugyanennyi ideje mezőgazdasági tevékenységet folytat és jövedelmeinek legalább 75%-a mezőgazdasági tevékenységből származik

Amennyiben a 45 munkanap alatt nem jelentkeznek olyan személyek, akiknek elővásárlási joga van, illetve az azt követő 30 napban nem jelentkeznek olyan potenciális vásárlók, akik legalább 5 éve mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, akkor a mezőgazdasági célú külterületet bármilyen más vásárlónak el lehet adni.

Amennyiben a mezőgazdasági célú kültelket a vásárlást követő 8 éven belül eladja a tulajdonos, 80%-os adó kell fizessen az eladási ár és a vásárlási ár különbözetére.

A jogszabály október 14-én lép érvénybe.

4. 2020 augusztus 14-én jelent meg a nagyvállalatok alkalmazottainak digitális képzésére vonatkozó pályázati útmutató.

Nagyvállalat alatt a legalább 250 főt foglalkoztató és 50 millió forgalmat megvalósító vállalkozást kell érteni. Azok a nagyvállalatok pályázhatnak, amelyek tevékenysége támogatott a kiírás szerint (textilipar, bútorgyárak, turizmusban tevékenykedők, stb. -lásd a kiírást).

Ezek a vállalatok az alkalmazottjaik digitális képzésére nyújthatnak be pályázatot augusztus 17 és november 15 között.

A pályázati útmutató itt érhető el: http://mfe.gov.ro/

forrás: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala

Kategória: Kiadványaink

A 720/10.08.2020-as számú Hivatalos Közlönyben megjelent a 132/2020 sürgősségi kormányrendelet, amely egy sor újabb támogató intézkedést hoz a munkavállalók és munkaadók számára.

A sürgősségi kormányrendelet a következő fontosabb rendelkezéseket tartalmazza:

  • a szükségállapot/vészhelyzet miatti tevékenység lecsökkentése esetén a SKR hatályba lépésétől 2020. december 31-ig a munkaadónak joga van egyoldalúan lecsökkenteni a dolgozók munkaidejét a munkaszerződésben előírt munkaidő maximum 50%-ig, a szakszervezet, a munkavállalók képviselőinek vagy a munkavállalók előzetek informálásával és ezekkel történő konzultálásával
  • a munkaidő lecsökkentése a munkaadó döntése alapján történik, amely legalább 5 egymást követő munkanapra kell vonatkozzon, meghatározva az egész havi munkaprogramot a munkaadó által. A munkaidő lecsökkentése alkalmazható a műszakban végzett munka, illetve az egyenlőtlen munkaprogram esetén is.
  • a munkaadónak a munkaidő lecsökkentését legalább 5 nappal a határozat meghozatala előtt ki kell közölni (a munkaprogramot, melyik napra történik a beosztás, az ezekkel járó jogokat stb.), illetve beregisztrálni a REVISAL-ba legalább egy nappal az intézkedés tényleges alkalmazása előtt.
  • a lecsökkentett munkaidő alatt az érintett dolgozók 75%-os támogatásban részesülnek, ami a munkaszerződésben szereplő bruttó alapbér és a ténylegesen ledolgozott munkaórák bruttó alapbérének különbségéből származik
  • ezt a támogatást a munkaadó biztosítja, a munkabér kifizetésekor fizetődik ez is, amelyet majd a munkanélküliségi biztosítási alapból kap vissza a munkaadó a munkaadó által elektronikus formában a Megyei Foglalkoztatási Ügynökséghez letett kérés alapján
  • a lecsökkentett munkaidő időtartamára tilos alkalmazni más személyeket hasonló munkára
  • a lecsökkentett munkaidő időtartamára az alkalmazott a munkaszerződés vagy kollektív munkaszerződés szerinti jogokban ugyanúgy részesül, arányosan a ténylegesen ledolgozott időtartammal;
    A munkaidő lecsökkentéséhez a munkaadó a következő feltételeket kell teljesítse:
    1. az intézkedés az alkalmazottak legalább 10%-át kell érintse,
    2. a tevékenység lecsökkentését az előző havi árbevétel legalább 10%-os csökkenése igazolja az előző év ugyanazon periódusához képest.
  • azokban a hónapokban, mikor a munkaidő lecsökkentésére vonatkozó intézkedés alkalmazódik, nem lehet kollektív elbocsátásokat végezni -ez a jogszabály alá tartoznak az inasok is
  • más szakemberek (profesionisti- a Cod civil 3 cikk (2) bekezdésének megfelelően): amelyek tevékenysége lecsökkent, a saját felelősségre letett nyilatkozat alapján támogatásban részesülnek, melynek összege a bruttó átlagbér 41,5%-a. Az intézkedés konkrét alkalmazásának időtartama, a támogatásban részesülő személyek és a támogatás kifizetésének eljárása kormányhatározattal lesz szabályozva. 2020-ban, azon szakemberek részesülnek ebben a támogatásban, amelyek a 30/2020 számú sürgősségi kormányrendelet XV cikkének első bekezdése alapján is részesültek támogatásban.
    • a napszámosok esetében: amelyek az 52/2011 számú törvény 13. cikkében előírt ágazatokban dolgoznak (pl. mezőgazdaság, állattenyésztés, HORECA) amelyek tevékenysége lecsökkent vagy megszűnt, a munkálatok kedvezményezettjének választása szerint, legfeljebb 3 hónapos időszakra, de nem később, mint 2020 december 31, állami támogatásban részesülnek a napi díjazások 35%-nak értékében. Ezt az összeget a munkaadójuk fizeti ki, amelyet majd utólag teljes mértékben kérésre elszámoltat a Megyei Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökség által.
    • a szezonmunkások esetében: amelyek meghatározott időre munkaszerződést kötnek a SKR-ben felsorolt iparágakban tevékenykedő munkaadó egységek egyikével (a CAEN kódok a rendeletben vannak), részesülnek a fizetések egy részének elszámolásában legfeljebb 3 hónapra a SKR érvénybe lépésétől számítva, amelyet a munkanélküliségi biztosítási alapból fedeznek, melynek összege a ledolgozott munkanapokért járó fizetés 41,5%-a, de nem több, mint az átlag bruttóbér 41,5%-a.
    • 2020 december 31-ig, de nem több, mint 3 hónapra, a munkaadó választása alapján, azon munkások, amelyek egyéni munkaszerződést kötnek legfeljebb 3 hónapra, a fizetések egy részének elszámolásában részesülnek, amelyet a munkanélküliségi biztosítási alapból fedeznek, melynek összege a ledolgozott munkanapokért járó fizetés 41,5%-a, de nem több, mint az átlag bruttóbér 41,5%-a. A munkaadó köteles teljes egészében a bért kifizetni, majd utólag számoltatja el ezt a támogatást Országos Munkaerő Ügynökségnél
    • a telemunka esetében: azon munkaadók, amelyek alkalmazottai a szükségállapot ideje alatt legalább 15 munkanapot telemunkában dolgoztak, egyszeri állami támogatásban részesülnek- minden telemunkás részére- 2500 lei értékben – technológiai felszerelések beszerzése érdekében. A támogatást a kérések leadásának sorrendjében nyújtják az erre szánt alap kimerítéséig, 2020 december 31-ig, amelyet a munkanélküliségi biztosítási alapból fedeznek.
  • A konkrét listát a beszerezhető termékekről és az elszámolási módozatot a munkaügyi minisztérium rendelettel határozza meg 10 napon belül a sürgősségi kormányrendelet hatályba lépésétől számítva.

Nem részesülnek a támogatásban:

  • közintézmények (500/2002 és 273/2006 törvények alapján)
  • azon munkaadók, amelyek csőd, feloszlás, felszámolás alatt állnak vagy amelyek tevékenysége felfüggesztésre került
  • azon munkaadók, amelyek adózási szempontból nem együttműködő joghatóságban vannak bejegyezve
  • a munkaidő lecsökkentésére vonatkozó támogatás a normál munkaszerződés meglétekor nem adódhat hozzá ugyanazon munkavállaló esetében a legfeljebb 3 hónapra alkalmazott munkavállaló támogatásához, a 76/2002 számú törvény rendelkezéseivel, illetve a 92/2020 sürgősségi kormányrendelet I és III cikkelyében előírt támogatással (a munkások részesülnek a fizetések egy részének elszámolásában 3 hónapra, melynek összege a munkahelynek megfelelő alap bruttóbér 41,5%-a, de nem több, mint az átlag bruttóbér 41,5%-a +
    Azon munkaadók, amelyek 2020 június 1-december 31 között határozatlan időre, teljes munkaidőre vesznek fel olyan alkalmazottat, melynek életkora meghaladja az 50 évet, illetve amelyek munkaviszonya számukra nem felróható okok miatt szűnt meg, a szükségállapot ideje alatt vagy a vészhelyzet ideje alatt, a Megyei Foglalkoztatási Ügynökség nyilvántartásában munkanélküliként szerepelnek, 12 hónapon keresztül, minden ebbe a kategóriában alkalmazott munkavállalóért havonta 50%-ot kapnak a munkavállaló fizetéséből, de nem többet, mint 2500 lei +2020 december 31-ig határozatlan időre, teljes munkaidőre olyan alkalmazottat vesznek fel, melyek életkora 16 és 29 év között van, a Megyei Foglalkoztatási Ügynökség nyilvántartásában munkanélküliként szerepelnek, 12 hónapon keresztül, minden ebbe a kategóriában alkalmazott munkavállalóért havonta 50%-ot kapnak a munkavállaló fizetéséből, de nem többet, mint 2500 lei).

A sürgősségi kormányrendelet szövegét itt nyithatja meg: OUG 132/2020

forrás: Antal Lóránt szenátor tájékoztatója

Kategória: Kiadványaink

Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint az Európai Bizottság nyári előrejelzése alátámasztja az általa várt, V-alakú, recessziót követő gyors helyreállást. Ezen túl úgy Románia, mint Magyarország esetében a modellek többsége 2020-ra visszaeséssel (RO: -6%, HU: -7%), de 2021-re már relatív jelentős növekedéssel számol (RO: 4%, HU: 6%). Akkor ez már kész tény, nem?

Búzás Ernő
Buzás Ernő, a Millennium Emerging Europe nevű londoni piac- és országkockázati tanácsadócég elemzője.
A Millennium jellemzően nyugati befektetőknek nyújt kockázatelemző és -előrejelző szolgáltatást a kelet-európai térségben.
Ernő a Millenniumban elsősorban a román és a moldáv piac elemzésével foglalkozik.

Nos, nem. Mint szükségszerűen minden modell, ezek a gazdasági előrejelzések is alapvetésekre támaszkodnak a várható kockázatokat illetően. Különösen most, amikor sok, nehezen jósolható tényező játszik közre a valós fejlődésben, ezek az alapvetések szükségesek az előrejelzések felállításához, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek milyen kockázatokon múlnak.

Vizsgáljunk meg néhány olyan kockázatot, amelyekből jobban láthatóvá válik, hogy mennyire is lehetünk biztosak ma abban, hogy pontosan mit fogunk év végére tapasztalni Romániában.

Második hullám

Talán a legnagyobb kockázati tényező egy jelentős második hullám az új fertőzések számában, főleg ha szükségessé válik egy újabb szükségállapot bevezetése. Eddig minden előre jelzésben alapvetés, hogy a számok második hullám bekövetkezte nélkül értendők - nem véletlenül, ugyanis egy második hullám rengeteg bizonytalanságot hoz a számításokba. Ugyan a járványügyi modellekkel lehet jó becsléseket adni egy fertőzés terjedésére a lakosság körében, de a kormányok intézkedéseit nem lehet azokból megjósolni. Mivel mostanra Romániában eléggé belefáradtak az emberek az izolációba, a szükségállapot korai bevezetése népszerűtlen intézkedés lenne. Ezt tapasztaljuk is: igaz, hogy naponta dől meg a napi új esetek rekordja, ezúttal még sincs egyelőre szó szigorításokról. Később, a helyzet romlásával, még bevezethetik, rövid határidővel, de láthatjuk, hogy ezzel lehetetlen hónapokra előre számolni, amikor hetek vagy akár napok alatt fordulhat a helyzet.

De ha feltételezzük, hogy újra sikerül leszorítani a napi esetek számát nálunk, az még mindig nem jelenti azt, hogy azzal túl is lennénk már a nagyján. Mostanra olyan korai járványügyi bajnokok, mint Ausztrália vagy Izrael betekintést nyújtanak abba, hogy nagyon jó helyzetből is hamar vissza lehet esni: a lazítások nyomán Ausztrália a június eleji 10 körüli napi esetről visszatért 400-ra, az eddigi csúcsra, Izrael pedig, ahol májusban egy számjegyű napi eseteket regisztráltak, mostanában napi 1900 esetet is mért.

És most még nyár van. Néhány hónap múlva a rossz idő, a szokásos influenzaszezon beálltával még rosszabb körülmények között kell intézkedni. Ha sokat nő az esetek száma, de nem vezetnek be szükségállapotot, az egyének úgy is reagálnak valamilyen módon a romló helyzetre. Egészségügyileg ez jó, részben ez okozta azt, hogy sok járványmodelltől elmaradt május-áprilisban a valós esetszám, ugyanis az egyének szigorúbban betartották az előírásokat. Gazdasági szempontból viszont a fogyasztót arra ösztökélheti, hogy csökkentse a fogyasztását - így keresletcsökkenést okozva korlátozások nélkül is (amint Svédország példája is mutatja, visszaesés limitált korlátozásokkal is).

Ezzel a hullámzó lakossági reakcióval ugyancsak nehéz lenne számolni, olyan sok tényezőtől függ, hogy a szórás gyakorlatilag használhatatlanná tenne minden számítást. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lehetne figyelembe venni a kockázatot egyáltalán.

Más térségek, régebbi kockázatok

A bolygót átszelő ellátási láncok és pénzmozgás ma minden eddiginél jobban biztosítja, hogy földrajzilag nagyon távoli hatások is erőteljes hatást fejtsenek ki ránk. Ma már Amerika gazdasági súlya mellett Kína is jelentős szerepet játszik. Előbbi a járvánnyal küzd látványosan rosszul, utóbbi pedig a potenciális gazdasági tényezők mellé még geopolitikai kockázatokat is behoz az egyenletbe (gondoljunk a fokozottan agresszív fellépéseire Hong Kongban, a Kína-India határ halálos összecsapásaira, és az egyre agresszívabb nyelvezetére). Oroszország egy másik régi, kockázat, ami földrajzilag olyan közel van, hogy, a Krím-félsziget illegális elcsatolása óta, gyakorlatilag határos tengeren Romániával. Velünk ráadásul érdekellentétben is áll: minél súlyosabb lesz a recesszió, annál érdekeltebb lesz abban, hogy a térség energiaellátásában ne legyen kihívója. A román gázlelőhelyek (illetve más Fekete-tengeri helyszínek) pedig pont ebben veszélyeztetik, miközben Európának meg elemi érdeke, hogy ne legyen kiszolgáltatva egy korrupt, ellenséges rezsimnek.

A krízisekre jellemző, hogy a már létező trendeket gyorsítják, tehát más eddigi kockázatok is erősödnek: a konfliktusra hajlamos térségek, meglendítve még a klímaváltozás hatásaival, fokozzák az összetűzések és a menekülni kényszerülő lakosságok kockázatát. Társadalmakon belül a vallási, etnikai konfliktusok, Európában és a fejlett világban a szélsőséges elemek és a társadalmi súrlódások erősödése jó eséllyel gyorsulni fog. Erős intézményekkel rendelkező országok mérsékelhetik ezt a hatást, de a hosszabb távú gazdasági válság hatásai lassan, észrevétlenül bontakozhatnak ki, mint 2008 után, ami megalapozta a mai időszakot meghatározó populista hullámot, Amerikában meg a táborokra szakadást a politikában.

Az eddigi strukturális gyengeségek sem tűntek el sehova, az olasz büdzsé, a járvány előtt jelentős román deficit még okozhatnak kellemetlen meglepetéseket a növekedés helyett, az európai államok közötti feszültség pedig csak nőtt a költségvetési és gazdaságélénkítési tárgyalások alatt.

Románia megítélése

Jelenleg, mondhatni, bíznak Romániában a befektetők. Június elején az S&P Global Ratings megtartotta Románia befektetésre ajánlott besorolását (ha az alján is vagyunk), illetve a július hetedikei államkötvény-kibocsátáskor is nagy kereslet mutatkozott. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ennek szükségszerűen továbbra is így kellene maradnia.

Régi probléma a gyenge adminisztráció, ami rossz járványkezelés vagy rossz fiskális menedzsment miatt hamar ronthat az ország megítélésén, elszabaduló deficit vagy álamadósság miatt pedig az államadósság-besoroláson is. Idén kampányév van, ez növeli az állam képességeit meghaladó költekezések kockázatát, mivel a pártok elkerülhetetlennek érezhetik az ellenfél túllicitálását.

Végül, még ha azzal is számolnánk, hogy a kormány által bemutatott gazdaságélénkítési program el is kezdődhetne most (ami nem reális, tekintve, hogy a pénzösszegek nem állnak rendelkezésre, a tervek pedig nagyon merészek), a valóságban akkor is időbe telne eljutni a megvalósításig, tehát a hatások csak jóval később jelentkezhetnének.

 

Tehát ne alapozzuk a terveinket egy V-alakú helyreállásra. Helyette inkább vizsgáljuk meg a saját szektorainkat befolyásoló tényezőket. Várhatóan a vendéglátás, rendezvényszervezés, turizmus továbbra is nagyon nehéz időszak elé néz. Másoknak enyhülést jelenthet a csökkenő energiaár, de a dráguló élelmiszerek mindnyájunkat érinteni fognak valamilyen szinten.

Vizsgáljuk meg a saját cégünket meghatározó erősségeket, gyengeségeket, és azokat figyelembe véve cselekedni, egyelőre, hogy életben maradjunk. Sokan elmondták már, de továbbra is igaz, hogy egy ilyen válság hosszútávon remek alkalom arra, hogy jobb irányba tereljük a vállalatot: a menedzsment és a humánerőforrás erősítése, az alulteljesítő részek lenyesése hosszabb távon a cégünk fejlődését, előnybe kerülését jelenthetik.

A szerzővel készült riport az SZMVSZ μChannel-en: katt ide

Szövetségi hírek

KÖZLEMÉNY: Adók-illetékek 2024-re Székelyudvarhelyen

  A Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetsége vezetőtanácsa a...
2023-11-24 15:20:31

Köszönjük

  A tegnap dr. Vas-Tifán Attila ortopéd szakorvos...
2023-11-21 20:07:06

KÖZLEMÉNY: Újjáalakult a Női Vállalkozók Munkacsoportja (SZMVSZ NVM)

  KÖZLEMÉNY   Újjáalakult a Székelyudvarhelyi...
2023-11-02 18:44:43

Közlemény: Vállalkozók díjazása

  A székelyudvarhelyi Őszi Vásár keretében, a helyi...
2023-09-25 10:27:37
Gazdasági sajtófigyelő

Sajtófigyelő 2024.03.17.

15 millió eurót fektet be Kovászna megyében az egyik legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztő A...

Sajtófigyelő 2024.03.03.

Románia megkapta az első hivatalos véleményt az OECD-csatlakozásáról A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési...

Sajtófigyelő 2024.02.25.

Romániában négyszer magasabb a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő fiatalok aránya...
Fotógaléria

Partnerek

  • Albert Schweitzer Alapítvány
  • Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt
  • Hargita Megye Tanácsa
  • Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (ASIMCOV)
  • OSIM: Szabadalmi- és Védjegyoltalmi Hivatal
  • Református Kollégium, Székelyudvarhely
  • SilCris Invest Kft.
  • Star rádió
  • Székelyudvarhely Önkormányzata