A találkozó, melyen az SZMVSZ-t Jakab Áron Csaba elnök és Varga Zita-Anna képviselte, alapgondolata és kiidnulópontja az elvándorlás és munkaerőhiány jelentette, kapcsolódva az SZMVSZ által ebben a témában készített nyári felméréshez.
Amint az SZMVSZ elnöke felvezetőjében kifejtette, a probléma gyökere valószínűleg igen sokrétű már az oktatási rendszerünk oldaláról szemlélve is: az oktatási rendszerünk jellegzetességei és a valóság, vagyis aktualitások elvárásai közötti szakadék mélységén túl a változásra, dinamizmusra való hajlam és képesség hiánya, illetve az oktatást is beleértve a különböző közép- és hosszútávú stratégiák, és az ezeken alapuló konkrét cselekvési tervek teljes hiánya, ami már elsőre nyilvánvaló kiinduló pontok lehetnek mindenkinek.
A felvetéssel kapcsolatban Szász Zoltán elnök is hasonlóan vélekedett – egyértelmű, hogy a gazdaság megújulást vár a szakoktatástól. Kemény és intenzív koordinációra lenne szükség már az elemi osztályok oktatásától, ha eredményt akarunk elérni. Sokszor az újszerűnek látszó megoldások, mint a duális oktatási képzés sem jelentenek előrelépést, ha félreértelmezetten használjuk a koncepciót – az átgondolatlanságból csapnivaló félmegoldások születnek, amelyektől hiába is várunk változást. Elsősorban konkrét és átfogó modellekre lenne szükség, amelyeket fel kell építeni, majd a folyamatok szigorú és eredményorientált ellenőrzése mellett életbe léptetni.
Az elméleti oktatás sincs igazán a helyzet magaslatán, hiszen mesterségesen felduzzasztott létszámmal dolgoznak, gyakran olyan gyerekekkel, akik sikertelen szakiskolai felvételi után, vagy szaklíceumi osztályokból igazolnak át oda, ami sem egyik, sem másik oldalt nem viszi előre.
A Pedagógusok Szövetségének helyi elnöke szerint egyes önálló tanintézmények összevonása, sokszor megszűntetése vagy felszámolása is egy igen elhibázott lépés – főként, hogy magyar intézményt igen nehéz létrehozni, és ezért az ilyeneket védeni kellene. Óvodai szinten elsősorban a gyereklétszámot kellene normalizálni az óvodai csoportokban a törvényes keretek szerint, a kötelező oktatásban pedig az összes gyerek beiskolázást kellene megoldani. A szakoktatásban az iskolák szerepét ki kellene terjeszteni szakképző, szaktanácsadó, felnőttképző és átképző feladatokkal, illetve az elméleti oktatásban hangsúlyosabb szerepet kellene kapjon a tanulók nemzeti elkötelezettségének és szociális érzékenységének a fejlesztése.
Természetesen történt előrelépés is az elmúlt időszakban néhány területen. A vállalkozók érdeklődése és cselekvéskészsége jelentősen nőtt, folyamatosan bővül a diákok és cégek közötti együttműködési viszony. Az iskola műhelyek bővítése, játszóterek építése, új óvodai csoportok indítása, óvodák felszerelése mind jelentős előrelépés. Elindult egy párbeszéd, amit minden szinten folytatni kell.
Ezek a lépések azonban nem elegendőek, nemigen fognak látványos eredményt hozni az elvándorlás megfékezését tekintve. Ennél több kellene, nagyon-nagyon másként és sokkal-sokkal több.
A találkozó végén a felek további találkozókban állapodtak meg, hogy sorba véve az egyes területeket konkrétabban is körbejárhassák a lehetséges és elvárható intézkedéseket. Ahogy az SZMVSZ elnöke fogalmazott: látván és tapasztalván a munkaerőhiányt, a helyi gazdasági élet lelassulását, lemaradását a környező régiókhoz képest, a magára hagyott vagy szétbomlott családokat, a minden sarkon 2 fogadóirodás és 3 turkálós szürke mindennapokat - a kérdés nem az, mennyit késtünk az ilyesmivel (is), hanem hogy elkéstünk-e…
Az elmúlt héten találkozóra került sor a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége és Benedek Zakariás, RMDSZ-es parlamenti képviselő között.
A találkozóra közös kezdeményezés eredményeként kerülhetett sor, hiszen – mint elhangzott – a vállalkozóknak, vállalkozók képviselőinek a tevékenységükhöz ugyanannyira fontos a törvényhozás képviselőivel való aktív és élő kapcsolat, mint a parlamenternek a hiteles és felelős politizálás érdekében.
A megbeszélésen a kölcsönös megismerésen túl több olyan, különösen az elmúlt hónapokra jellemzői változás is szóba került, amely úgy az SZMVSZ részéről, mint szinte általánosan a többi vállalkozói képviselet szerint is negatívan érintik a gazdasági szféra szereplőit, a helyi és hazai gazdaság egészének a fejlődését veszélyeztetik, sőt akadályozzák. Mindezt olyan okkal, megvilágításban és magyarázattal, mely alapján egyértelműen kijelenthető, a kormány az egész vállalkozói szférát egy kalap alatt bűnözőként kezeli, ezzel együtt a pénzügyi hatóságok és igazságügyi intézmények alkalmatlanságát bizonyítja.
A találkozón a felek kölcsönösen az együttműködésre szavaztak, a jövőre nézve hatékony információcserét, konzultációkat, illetve további találkozókat beszéltek meg.
A találkozóról szóló közleményt, eredeti formájában, a következő linkre kattintva tudja megnyitni új ablakba, olvasásra: itt
A mai nap a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége sajtótájékoztató keretében foglalt állást a „Minority SafePack – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért” polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.
Az állásfoglalás tartalmát közleményként a következő linkre kattintva tudja megnyitni: itt
Amennyiben az SZMVSZ ajánlása szerint támogatni szeretné aláírásával az említett kezdeményezést, azt a következő link kiválasztása után megnyíló új oldalon tudja megtenni: itt
Megjegyzés: a jobb felső sarokban található a nyelvválasztó lehetőség, ahol magyarra lehet állítani az oldal szövegét.
Az aláíráshoz szüksége lesz a lakhelye irányítószámára, amelyet a következő link kiválasztása után megnyíló új oldalon tud megnézni: itt
Az elmúlt hétvégén a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége lehetőséget biztosított tagjainak kedvezményesen a helyi Őszi Vásáron való megjelenésre, kiállításra.
A lehetőséget 2 vállalkozó Szövetségi tag vette igénybe, mindketten igen sikeresnek, eredményesnek ítélték az eseményen való részvételüket.
A hasonló lehetőségeket a jövőben is szeretné a Szövetség a tagok számára felajánlani - legyen szó ilyen helyi vásárokról, vagy távoli, külföldi vásárokról, kiállításokról, akár csoportos, akár egyéni megjelenésekről legyen szó, legyen szó Szövetségi kezdeményezésről, de akár az érintett és érdekelt vállalkozások felkérésére való segítségről.
Hétfőn, 2017. szeptember 18-án 18:00 órától került megszervezésre egy újabb „SZMVSZ Kerekasztal” a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége szervezésében.
A találkozó meghívottja és vendége Tiberiu Panescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség (ANOFM) vezetője volt.
A találkozón a meghívott elsősorban az újabb törvényi szabályozásokat, kötelezettségeket, eljárásokat és lehetőségeket ismertette, majd kötetlen beszélgetés keretében megbeszélésre, tisztázásra kerültek a vállalkozók körében felmerülő kérdések. Mint elhangzott, sajnos nem minden munkaadó jelenti be a tervezett, de akár régi és felszabadult üres állásait, miközben ez kötelezettsége. Ennek ellenére jelen pillanatban is kb. 560 munkahely van iktatva az Ügynökségnél megyei szinten - igaz, ezzel szemben a kb. 6300 bejelentett munkanélküli személy közül csupán 400-450 a komoly szándékú munkakereső a tapasztalataik szerint.
Szóba került még egy munkahely meghirdetése során elfogadható feltételek kérdésköre, illetve kiemelten azon munkavállalók (regisztrált munkanélküliek!) típusa, akik alkalmazása esetén általában a munkaadó, de néhány esetben a munkavállaló is, jelentős támogatásokba részesül. Ilyenek a frissen végzett első munkahelyre jelentkezők, a 45 éven felüli munkanélküliek, fogyatékkal élő személyek, egyedül gyereket nevelő szülők, 25 év alattiak, hosszú távú munkanélküliek, stb. A támogatások a legtöbb esetben 900 lejt jelentenek, de egyes esetekben, mint például az inas program (szakmai képesítés a munkahelyen) esetén, ez több is lehet; ez utóbbi esetben az összeg 1350 lej havonta a munkaadónak, amely szakterülettől is függően akár 3 évig is folyósítanak. És még mindig az utóbbi példánál maradva érdekesség, hogy ilyen támogatásra évek óta egyetlen igénylés sem volt.
És ha már a támogatásoknál tartottunk, egy kiemelt lehetőség továbbá a 15 km-nél távolabbról munkát vállalók számára felajánlott támogatás, hiszen az „ingázásra” napi 50 bani/km-t számolhatnak el (ez például egy 16km távolságról, faluról városba ingázónak, napi 32 km-rel számolva napi 16 lejt jelenthet, ami egy hónapra számolva jelentős segítség lehet). De természetesen nincsen rózsa tövis nélkül – a támogatás feltétele, mint a legtöbb támogatás esetében is, hogy adott ideig nem szabad felmondani a munkaadónál.
Megbeszélésre kerültek még a civil szerződésekhez kapcsolódó kérdések, a külföldi munkavállaló itthoni kötelezettségei, de szóba került a napszámosok helyzete a segélyezés oldaláról, és a nem regisztrált munkanélküliek helyzete (a rendszer számára nem léteznek) is.
Bár a munkanélkülivé válásnak, de akár a munkaerőhiánynak is összetett oka van, az Ügynökség vezetőjének a tapasztalataik alapján határozott véleménye, hogy ehhez igencsak hozzájárul a nem megfelelően működő oktatási rendszer – mint ahogyan az ő munkájukat sem segítik azok az általa fölöslegesnek ítélt bürokratikus kötelezettségek, amelyekkel kapcsolatban évek óta hiába fogalmaznak meg módosítási javaslatokat a különböző szintű döntéshozók felé.
A tapasztalatok alapján végül Tiberiu Panescu úr egy segítő célú felhívással is élt, miszerint egyes alkalmazások előtt javasolja az Ügynökség megkeresését a munkaadó részéről, ahol esetenként hasznos tanáccsal tudnak szolgálni, amennyiben a munkaadó támogatást szeretne majd igényelni a munkavállaló után – sokszor előfordul ugyanis, hogy egyes apró, be nem tartott előírás miatt ez utóbb lehetetlenné válik.
A találkozó végén a Szövetség részéről néhány javaslat hangzott el az információáramlás javítása érdekében, illetve egyes támogatási formák átgondolását célozva, kimondottan a növekvő munkaerőhiányra és egyes cégek visszajelzéseire alapozva.
Az igen pozitív hangvételű, és a felek által igen tartalmasnak ítélt megbeszélés végén a Szövetség, illetve az Ügynökség képviselői folyamatos kapcsolattartásban, adott időközönként további találkozók, megbeszélések szervezéséről egyeztek meg.
24. oldal / 33
