Esett a búza ára
Sokba kerül Svájcnak a román koldusok megbüntetése A genfi rendőrség tavaly 500 ezer svájci frank értékben rótt ki pénzbüntetést a koldusokra. Azonban a behajtás hosszadalmas, költséges és nem hatékony. A büntetőcédulákat gyakran a koldus származási országába küldik, ahonnan az ajánlott levelek pénzküldemény nélkül térnek vissza a feladónak. A TSR svájci televízió követte egy büntetés útját Svájcból Romániába, és azt a következtetést vonták le, hogy túl sokba kerül Svájcnak a román koldusok szankcionálása. Egy svájcban működő koldus 5-15 frankot szerez naponta, a büntetés legtöbb 100 frank, amelyhez még hozzáadódik a 30 frankos ügyintézési fizetség. A svájci rendőrség a koldus állandó lakhelyére küldi az értesítést, mely többnyire Romániában van. Egy bélyeg 7,5 frankba kerül. Idén már 9000 frankot elköltöttek csak bélyegre a genfi rendőrök. Az ügyintézés hosszadalmas, ugyanis a visszatért levelet a romák jogait felügyelő egyesület ügyvéde vizsgálja át, majd hosszadalmas procedúrák után három év után törlik a büntetést. [ ... ]
Letöltés: itt
Esett a búza ára
Közel két százalékkal csökkent tegnap az európai malmi búza határidős jegyzése, miután a vártnál kedvezőbb becslés látott napvilágot az őszi vetésű amerikai búzatermés várható nagyságáról. Az Európában irányadónak számító párizsi gabonatőzsdén a novemberi jegyzésű malmi búza ára 1,97 százalékos csökkenéssel tonnánként 224,25 eurón állt tegnap délután. „Agrárprioritás kellene” Európa szegényeinek zöme Románia vidéki részén él, ennek a ténynek az ismerete pedig arra kellene hogy ösztönözze a hatóságokat, hogy a mezőgazdaságot tegyék az ország stratégiai fejlesztésének fő prioritási ágazatává – fejtette ki az Agerpresnek adott interjúban Peter Harrold, a Világbank Közép- és Kelet-Európáért felelős igazgatója. Nem lesz még érezhető a válságból való kilépés Csak 2-3 éven belül fogjuk érezni, hogy kiléptünk a gazdasági válságból - mondta Adrian Vasilescu a Jegybank kormányzójának tanácsosa. A pénzügyi szakember szerint nagyon fontos, hogy Románia a következő negyedévekben is GDP-növekedést könyvelhessen el, mivel csak így lesz érezhető hatása a kilábalásnak. "2000-ben, amikor Románia sikeresen kilábalt a recesszióból, az állampolgárok csak 2-3 éven belül érezhették, hogy történt valami" - magyarázta Vasilescu [ ... ]
Letöltés: itt
A lakáspiac alkonya
Erdélyben idén is csökkenő tendenciát mutatnak az amúgy is alacsony lakásárak „Csupán az árak lassú csökkenésének sikerült a hazai ingatlanpiacot kimozdítania a holtpontról, aminek köszönhetően nagyon minimálisan megindulhatott a lakásvásárlás” – magyarázta az ÚMSZ-nek Kandó Svábi Norbert. Az A1 Immobili Real Estate ingatlanközvetítő nagyváradi vezetője hangsúlyozta, az ingatlanpiacra kedvezőtlenül hat, hogy a hitelezés továbbra is teljes bénultságban van és a jelek szerint ez idén nem is fog változni. Bár szerinte a határmenti városban mindaddig nem várható komolyabb áttörés, amíg a román gazdaság nem indul növekedésnek, ez nem jellemző az egész országra. Kandó Kolozsvár példáját hozta fel, kiemelve, hogy ott összehasonlíthatatlanul nagyobb a mozgás. A kincses város Bukarest után valóban az ingatlanárak „bajnokának” számít – míg a fővárosban jóval 80 ezer euró fölött van egy háromszobás panellakás értéke és egy kétszobásért átlag 58 ezret kérnek el, ugyanezt a Szamos-parti megyeszékhelyen már 70 ezer euróért, illetve 55 ezerért lehet megkapni. Bérbeadni sem vonzó Mindennek ellenére – mint kiderült – a kolozsvári lakásügynökségek sincsenek jelenleg irigylésre méltó helyzetben. „Az utóbbi időben nagyon kevés lakást sikerült eladni, ennek köszönhetően enyhe árcsökkenés érezhető: az idei év első három hónapjában az ingatlanokat általában 4,7 százalékkal olcsóbban lehetett megvásárolni tavalyhoz képest” – tudtuk meg a kolozsvári Maxintermedia egyik munkatársától. Az árzuhanás lakónegyedtől, az ingatlan típusától, illetve építési évétől függetlenül minden lakásra érvényes. Az ingatlanpiacot az elmúlt években az sem fűtötte az egyetemi városban, hogy hosszú időn keresztül sokan fektettek lakásvásárlásba bérbeadási céllal, mivel ez kifizetődőnek tűnt. A befektetési célú ingatlanvásárlás ideje azonban, úgy tűnik, újra felfutóban van – legalábbis a Be Igloo piackutató felmérése szerint, amelyből kiderül, hogy Romániában jelenleg kétszer annyian fontolgatják beruházási céllal a lakásvételt, mint egy évvel korábban, igaz, ezek aránya még mindig csupán 17 százalék. [ ... ]
Letöltés: itt
Kormányzati „füstbomba”?
Az állami nagyvállatok menedzsmentjének a privatizálását is tartalmazza a román kormány Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) címzett szándéklevele, erről az államfő beszélt hétfő este a közszolgálati televízióban. Traian Băsescu nem fejtette ki konkrétan, mit ért a cégvezetések magánkézbe adásán, ám hangsúlyozta: véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az állami cégek menedzsereit politikai alapon nevezzék ki. Az államfő azt állítja: maga kérte, hogy ez az intézkedés kerüljön be a szándéklevélbe. Az IMF korábban azt kérte a kormánytól, hogy a legfontosabb 30–40 állami kézben levő vállalat vezetőségébe független szakértőket nevezzenek ki. Jeffrey Franks, a valutalap romániai küldöttségének vezetője a Mediafaxnak adott interjúban elmondta, a Boc-kabinet a leendő vállalatvezetők kiválasztásával egy független humánerőforrás céget bíz meg, amely majd belföldön és külföldön egyaránt toborozhat. Kérdésünkre Lakatos Péter RMDSZ-es képviselő, a költségvetési szakbizottság tagja „füstbombának” nevezte az államfő bejelentését a vállalatok menedzsmentjének privatizációjáról. „Nem világos, hogy milyen kritériumok szerint kötne szerződést az állam például a CFR-hez hasonló veszteséges nagyvállalat menedzsmentjével. Szerintem Traian Băsescu ismét kitalált valamit, aminek aztán az egész ország issza a levét” – magyarázta. [ ... ]
Letöltés: itt
„Drachma-dráma” az árfolyamra?
Bár az euró árfolyamának dollárhoz viszonyított mintegy kétszázalékos hétvégi gyengülése tovább erősítheti a lejt, Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója aggódva tekint a nemzeti fizetőeszköz „diadalmenete” irányába. A jegybank kormányzója úgy véli, a lej euróval szembeni erősödése – év eleje óta négy százalék – vonzza a portfólióbefektetőket, ezzel pedig utat nyit a spekulatív buborékoknak, illetve a devizahitelezésnek is. A nemzeti bankot ugyanakkor az infláció kérdése is dilemma elé állítja árfolyampolitikájának alakításában. A jelenlegi nyolcszázalékos infláció egy év alatt duplájára nőtt, a jelek szerint pedig egyelőre megállíthatatlan a lej további hígulása. Ennek ellenére nem lehet kívánatos az infláció megfékezését segítő erős lej, mivel ez problémát jelentene a magánszektor üzleti mérlegeire nézve – mutatott rá Isărescu a brassói Transilvania Egyetemen tartott előadásában. „A BNR nem tudja az inflációt, az exportot és a gazdasági növekedést egyszerre megmenteni” – summázta Lucian Anghel, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) vezető közgazdásza, megerősítve a jegybankelnök vélekedését. Az árfolyam alakulására ugyanakkor a globális gazdasági tényezők is hatással vannak, elsősorban az, hogy Görögország pénzügyi nehézségei „lenyomják” az eurót. A befektetők ismét aggodalmukat fejezték ki az eurózóna jövője iránt is, miután szárnyra kaptak azok a hírek, hogy Athén kilépne a valutaközösségből. Az EU pénzügyminiszterei a hétvégén tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megoldást találjanak a hellén problémákra: egyfelől „átrajzolták„ az ország adósságrendezésének ütemtervét, másrészt kizárták annak lehetőségét, hogy Athén kilépjen az eurózónából. Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza úgy fogalmazott: egyfajta „horror-forgatókönyvet” jelentene az euróövezetből történő esetleges görög kilépés. Szerinte ebben az esetben az illető ország lakossága megrohamozná a bankokat, pénzét mindenki euróban szeretné kivenni, mielőtt egy gyengébb valuta bevezetésre kerülne. [ ... ]
Letöltés: itt
161. oldal / 182
