Politikamentes vállalkozás
„Minden vállalkozónak az az érdeke, hogy működjön a gazdaság, és ebbe nem szólhat bele a politikai hovatartozás” – szögezte le lapunknak Lukács László, a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének (SZVESZ) ügyvezetője arra a felvetésünkre, hogy az általuk szervezett csíkszeredai konferencián egy asztalhoz ültek az RMDSZ és EMNT gazdasági szakértői, fejlesztéspolitikusai. Elmondása szerint a szervezet hétvégi konferenciájának az volt a célja, hogy az azonos ágazatban tevékenykedők találkozhassanak és alkalmuk legyen konkrétumokról beszélgetni. „Ez az esemény ugyanakkor arra is rávilágított, hogy ha azonos érdekek vezérelnek, jelen esetben a székelyföldi gazdaság fellendítése, akkor semmi más nem számít” – fogalmazott Lukács, akitől megtudtuk, hogy a SZVESZ különböző klaszterek létrehozását fontolgatja. „Igen fontosnak tartjuk a Székelyföld gazdasági fejlesztéséről való tanácskozást, ugyanis Kovászna és Hargita megye köztudottan rosszul áll az üzleti mutatók tekintetében, így különösképpen szükség van a megfelelő befektetések térségbe való vonzására” – fejtette ki az ÚMSZ-nek a rendezvényt támogató Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. Elmondása szerint a konferencia jó tapasztalatcserére adott lehetőséget mind a vállalkozóknak mind pedig a közéleti szereplőknek. [ ... ]
Letöltés: itt
Szabad munkaidő: fából vaskarika?
A munkaadók nagyrészének szinte mániája, hogy a beosztottak munkaidejének minden egyes másodpercéről ők döntsenek, és mindent kontroll alatt tartsanak, amit emberileg lehetséges. A túl szorosan tartott gyeplőtől azonban nemcsak a kezünk fárad el, a munkatársak kreativitását is könnyen hazavághatjuk. Ami még akkor is problémát okozhat, ha éppen egy gyártósor mellett dolgozó csapatot koordinálunk. Ám amennyiben vissza tudjuk szorítani a lelkünk mélyén megbújó kis diktátort, hamar kiderülhet, hogy az alkalmazottainknak nyújtott szabadság – a legkisebb szeletke is – bőségesen megtérül. Nem csak az alkalmazottak kreativitását pörgeti fel, de a munkamorálra és a munkahellyel kapcsolatos lojalitásra is ösztönzően hat. A Google a munkahelyi szabadság nagymestere, ő az egyik legismertebb cég, amelyik a legkorábban felismerte, mennyire hatékonyak lehetnek a „szürke foltok” az alkalmazottak munkaidő-beosztásában. És nemcsak felismerték, hanem nevet is adtak neki. Így született meg a „húsz százalékos szabad munkaidő”. [ ... ]
Letöltés: itt
Már a svájci banktitokban sem lehet bízni
Németország és Svájc elvben megegyezett abban, hogy a Svájcban illegálisan tartott német vagyont 20 százalékos egyszeri adóval legalizálják. A Financial Times Deutschland szerint megoldás előtt áll a Németország és Svájc között folyó vita a német adócsalók svájci bankoknál elhelyezett pénzei ügyében. Az FTD a berni pénzügyminisztérium szóvivőjét idézte, aki szerint a tárgyalásokat várhatólag még a nyári szünet előtt lezárják. A két ország megegyezett az úgynevezett "elengedési adó" mértékéről, amelyet olyan német ügyfelek betétei után kell majd fizetni, akik a pénzeiket az adóhivatal megkerülésével utalták át Svájcba. Az egyezmény lényege, hogy a svájci bankok a jövőben a német ügyfelektől beszedik a kamatokra és az osztalékokra vonatkozó adót, és ezeket nevek megjelölése nélkül Németországba utalják. A módszer lényege, hogy – legalábbis hivatalosan – nem sérül a Svájcban alkalmazott, banktitkokra vonatkozó szabályozás. A lap úgy tudja, hogy a Svájcban évtizedek óta tartott német vagyonokra 20 százalékos, egyszeri adót vetnének ki, a jövőbeni tőkenyereség után pedig 26 százalékos adót várnának el. A tervekkel kapcsolatos hírt sem a svájci, sem a német illetékesek nem erősítették meg. Az FTD felhívja figyelmet arra, hogy mindkét fél érdeke a gyors megvalósítás, mivel Bern úgy látja, hogy az adó mértéke túl magas és attól tartanak, hogy a hír hallatán adóparadicsomokba menekítik vagyonukat a németek. A számítások szerint az adóelkerülésben utazó németek 155-200 milliárd eurónyi vagyont tartanak Svájcban, Berlin a visszamenőleges adótól mintegy 40 milliárd eurós bevételt vár. [ ... ]
Letöltés: itt
Az epren nem fogott a fagy
Hétvégére biztosan piacra kerül a legkorábban érő hazai gyümölcs, a földieper első termése – a kezdetben inkább kóstolónak számító készleteket május utolsó hetében már komoly eladásra szánt mennyiség váltja fel. „A földiepret minden évben valamilyen károsodás éri, tavaly a sok tavaszi eső, most pedig a fagy és a szárazság, de szerencsére a gazdák mindenre felkészültek, s ennek köszönhetően ebben a szezonban is elég jó termés ígérkezik” – mondta el lapunknak Incze Lajos, a hazai epertermés központjának, Halminak polgármestere. A Szatmár megyei nagyközségben és környékén terem a hazai eper 75 százaléka – amely mintegy kétezer helyi családnak az egyik legfontosabb jövedelemforrása. A vidék több mint ezer hektárnyi eperültetvénye igen tagolt, de a gazdák közt egyre több a nagytermelő. Az eperrel beültetett területek aránya tavaly óta száz hektárral bővült. A polgármester szerint az április eleji fagyok mintegy 15–20 százalékkal „vámolták” meg a termést, főleg a korábban érő fajtáknál, ezt azonban nem élik meg tragédiaként, sőt, úgy véli, a kiesés jórészt pótolható, mert a gazdák közel fele már átállt a védettebb „fóliás-csepegtetős” termesztési módra, amely csak az elején költségesebb a hagyományos eljárásnál. Az ültetvények mostani állapota alapján tíztonnás hektáronkénti átlagtermés várható. A térségből tehát mintegy 11–12 ezer tonna friss gyümölcsre számíthat a piac, beleértve a közeli magyarországi fogyasztókat is. Szocska János, az egyik legnagyobb termelő, úgy látja, a megnőtt termesztési költségek miatt valamelyest az áron is emelni kell. Kezdetben 6–8 lej lesz egy kiló eper, ez később 4 lej körül stabilizálódhat, ami tavalyhoz képest egylejes drágulást jelentene. Szocska azonban nem zárta ki, hogy szezon végén ennél olcsóbbá válik az eltennivaló gyümölcs. [ ... ]
Letöltés: itt
Teljes bérek 2012-ben?
A legutóbbi, gazdasági növekedésre vonatkozó adatok bizalmat sugároznak a befektetők és a bankrendszer számára és ilyen értelemben nem is az erősödés mértéke számít – fejtette ki Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter a ProTv-nek adott interjúban. A tárcavezető úgy véli, egy egészséges gazdaságra van szükségünk, mielőtt elkezdenénk a szétosztást a közalkalmazottak, illetve más társadalmi csoportok részére – fogalmazott. Elmondása szerint a kormány 2012. január elsejétől visszaállítaná a tavaly augusztus előtti szintre az állami szférában dolgozók béreit, ám, mint fogalmazott „továbbra is elővigyázatosan kell eljárni az ügyben és az intézkedéseket akkorra időzíteni, amikor pontos adatok állnak rendelkezésre. Ellenkező esetben kiábrándulhat a vállalkozói szféra amiatt, hogy az állam befektetés helyett fogyasztásra költ”. Ialomiţianu úgy látja, a nyugdíjakat az infláció mértékében kellene emelni, állítása szerint a Pénzügyminisztérium most elemzi egy 5–6 százalékos növelés tervezetét. Veszélyes virtuális világ – képzelet vagy valóság? Virtuális világ – képzelet vagy valóság? címmel tartottak informatikai témájú konferenciát tegnap Bukarestben, a Távközlési és Információs Társadalom Minisztériuma és a Microsoft Románia közös szervezésében. A Távközlés Világnapja apropóján szervezett rendezvény moderátoraként Moldován József államtitkár elmondta, a szaktárca jelenlegi legfontosabb célja az állami intézmények interoperabilitásának megvalósítása. Mint hangsúlyozta, ez új perspektívákat nyithat az állam és polgárai közti viszony tekintetében, ami a szolgáltatások minőségének javítását is jelentené. [ ... ]
Letöltés: itt
160. oldal / 182
