Agrártámogatási hajrá
A gabonafélék után Romániában hamarosan bevezethetik a fordított adózás rendszerét a zöldségekre is, ha az Európai Unió kedvezően bírálja el az ország erre vonatkozó kérelmét – jelentette be tegnap Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter. A kormány már egy évvel ezelőtt jelezte, hogy több termény, illetve termék esetében alkalmazná a fordított adózást, így a zöldség, gyümölcs, hús, liszt, cukor, pékipari áruk esetében – eddig azonban csak a gabonára kapta meg az unió jóváhagyását. A kabinet más fronton is segítségére igyekszik a hazai gazdáknak. Borbély Károly gazdasági államtitkár a minap jelentette be, hogy a tárca a közeljövőben nagyobb figyelmet szentel az ökotermékek külföldi piacokon való népszerűsítésének. Elmondása szerint az Országos Exportstratégián belül jelentős kormányzati támogatásban részesülnek azok a hazai biotermelők, akik nemzetközi kiállításokon való részvételre pályázhatnak. A nyerteseknek a minisztérium a külföldi bemutatkozó expókra küldöttek utazási- és szállásköltségeit 50 százalékig biztosítja, de akár teljes mértékben is finanszírozhatja a kiállított termékek, népszerűsítő- és reklámanyagok szállítási, kezelési és vámköltségeit, illetve raktározási díját. Pályázni lehet még a kiállítási felület bérlési, építési, berendezési kiadásaira, valamint protokoll-költségekre is – ez esetben is akár a teljes összeget. A hazai biotermékek 60–70 százaléka kerül külföldi piacokra, az elmúlt egy év alatt mintegy 150 millió eurós forgalmat bonyolítva le. A gazdasági és mezőgazdasági minisztérium által közösen kidolgozott program keretén belül – a termés jellegzetességeinek függvényében – a biotermelők hektáronként 153–700 euró közötti összegre igényelhetnek támogatást. Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár szerint az agráriumba kezd visszatérni a vállalkozói kedv, csökken az inaktivitás, valamint szélesedik a foglalkoztatási bázis – erre utal az, hogy májusban jelentős érdeklődés övezte az agrártárca mikrovállalkozások létrehozását és működtetését támogató kiírásait. A szomszéd hitele zöldebb? [ ... ]
Letöltés: itt
Kevesebb profitot termelnek a légitársaságok
A légi közlekedési vállalatok az emelkedő üzemanyagárak és a változó kereslet miatt egyre nehezebben tarthatják fenn jelenlegi profitszintjeiket – közölte csütörtökön a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA). A szervezet arra figyelmeztetett, hogy számos tényező, így a közel-keleti és észak-afrikai politikai válság, valamint a Japánt sújtó természeti csapások is csökkentették a légitársaságok nyereségét az év első négy hónapjában, ugyanakkor ez a nyomás enyhülhet az év második felében. A mintegy 230 légi szállítót tömörítő szervezet tájékoztatása szerint a légitársaságok kapacitása 16,8 százalékkal bővült áprilisban az egy évvel korábbihoz képest. Boc ismét a munkaszerződésekkel hencegett Május elseje és június elseje között 353 339 munkaszerződést kötöttek meg az országban, az összes létező munkaszerződés mennyisége pedig meghaladta a 2008-ban jegyzett maximumot – jelentette be csütörtökön Emil Boc miniszterelnök. A kormányfő, aki egyben ügyvezető munkaügyi miniszter, hozzátette, mindez igazolja: Románia valóban kilépett a recesszióból. A miniszterelnök közölte, hogy a májusban aláírt szerződések elsöprő többségét, 68 százalékát (szám szerint 239 247-et) határozatlan időre kötötték meg. A jelenleg nyilvántartott 6 315 381 munkaszerződés a legnagyobb szám 2008, az elektronikus bérnyilvántartás bevezetése óta. [ ... ]
Letöltés: itt
Optimisták a cégvezetők
A gazdaságba vetett bizalom megerősödése, a befektetési tervek és a tartozások törlesztésének köszönhetően stabilizálódnak Románia kilátásai, a vállalatvezetők csak az alkalmazások fellendülését látják még borúlátóan – derült ki a Deloitte tegnap közzétett tanulmányából, amelyet cseh, horvát, magyar, lengyel, szlovák és román cégek körében készített. Míg általánosságban az optimisták aránya nem változott tavalyhoz képest (39 százalék), 20-ról 13 százalékra esett vissza a pesszimistáké. Törvény tiltaná az aszfaltfoltozást Az Országutak és Autópályák Országos Társasága (CNADNR) betiltaná az aszfaltburkolat foltozását. Az útügyi hatóságok úgy vélik, hogy ezzel az ideiglenes módszerrel csak fölöslegesen költik az adófizetők pénzét. "Kijavítjuk, de úgyis elcsúszik a folt. Tehát nem ez a megoldás. A foltozás. Éppen beszéltem a miniszterasszonnyal, és be fogunk vezetni a kormányban egy stratégiát, hogy mondjunk csak le szépen a foltozásokról, és ha karbantartást végzünk, akkor végezzük el becsületesen, hogy úgy mondjam, technikailag és tudományosan" - mondta el Daniela Drăghia, a CNADNR igazgatója. Szakértők szerint az útjavavításban nem létezik csodamódszer, mert Romániában rossz minőségű alapanyagokkal végeznek rossz minőségű munkát. A szállítási minisztérium az utóbbi tíz évben 22 milliárd euró fölött rendelkezett. Ez körülbelül 5 ezer km autópálya építésére elegendő. Romániában 214 km autópálya épült, a többi az utak karbantartására ment el. [ ... ]
Letöltés: itt
Végzetes lehet a lej erősödése
Gazdasági fejlődés nélkül Romániát összeomlás fenyegeti – figyelmeztettek tegnapi konferenciájukon a Romániai Üzletemberek Szövetségének (AOAR) képviselői. Constantin Savu és Constantin Boştină alelnökök szerint az ország krízisbe csúszhat a küladósság miatt. „Noha az állam eladósodásának szintje nem olyan vészesen magas, mindössze a bruttó hazai össztermék (GDP) 70 százaléka az uniós 118 százalékhoz képest, a gazdasági potenciál hiánya, a mesterségesen fenntartott erős lej, valamint a magas kamatok nem kedveznek a tartozások visszafizetésének” – magyarázták a szakemberek. Az AOAR tegnapi konferenciája a gazdasági növekedés és az árfolyamnak romániai gyártókra gyakorolt hatását tematizálta. Florin Pogonaru, a szövetség elnöke előadásában kifejtette: a lej ereje mintegy 16 százalékkal túl van becsülve, így jelenleg egy 4,7–4,8 euróárfolyam lenne reális. Kijelentését több szakértői tanulmányra alapozta, köztük a tekintélyes Economist Intelligence Unit év elején megjelent elemzésére. Az üzletemberszövetség elnöke hangsúlyozta, míg az országban szinte kizárólag az export jelenti a gazdaság motorját, az exportőröket hátrányos helyzetbe hozó lejerősödés végzetes következményekkel járhat a nemzetgazdaságra nézve. Pogonaru utalt arra is, hogy a Román Nemzeti Bank „túlságosan óvatosan” kezeli a spekulatív tőkék kérdését. Boştină rámutatott: míg az ipar és a valutát generáló export a gyengülés jeleit mutatja, küszöbön a nemzetközi pénzintézetektől felvett kölcsön visszafizetése. Constantin Savu európai uniós összehasonlítással bizonyította, hogy a statisztikák adatai alapján „dübörgő” kivitel a valóságban sokkkal árnyaltabb. Míg például Csehországban minden lakosra 9800 eurós exportbevétel jut, Szlovákiában 9500, Szlovéniában 7300 és Magyarországon 7100 euró, Romániában a polgárokra fejenként mindössze 1300 euró jut a kivitelből. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei első negyedévben lejben kifejezve 43,2 százalékkal, euróban kifejezve pedig 39,4 százalékkal növekedett az export volumene. A lej árfolyama év eleje óta 3,8 százalékkal erősödött. [ ... ]
Letöltés: itt
Mínuszos „uborkaszezon”
Saját állításuk szerint napi 7–8 millió eurós veszteséget kénytelenek elszenvedni a spanyolországi Almería tartománybeli mezőgazdászok, miután az eddigi laboreredmények arra utalnak, innen eredhet a halált is okozó EHEC-vírus. Időközben fertőzési eseteket regisztráltak Angliában, Dániában, Svédországban és Ausztriában is – erre válaszul Bécs nemcsak a Spanyolországból származó uborkát tiltotta be, de embargót hirdetett a paradicsomra és padlizsánra is. Az uborkaimportot illetően hasonlóan jártak el a dán hatóságok is, annak ellenére, hogy kiderült, a fertőzött személyek zöme előzőleg Németországban járt. A madridi kormány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy felelősségre vonja Németországot, amiért bizonyítékok hiányában ekkora presztízs- és bevételveszteséget okozott a hazai agráripar számára. Josep Puxeu spanyol vidékfejlesztési miniszter kifogásolta az európai országok – köztük Ausztria – azon eljárásait is, amellyel akadályozzák az Ibériai-félszigetről származó termények kereskedelembe való jutását, pusztán Berlin „megalapozatlan” gyanújából kiindulva. Gazdasági együttműködés a fekete-tengeri térségben Románia továbbra is elsődleges fontosságúnak tartja a fekete-tengeri térség környezetvédelmi problémáinak mielőbbi orvoslását, ennek érdekében hazánk a térség és az Európai Unió tagországai közötti együttműködés megerősítését, valamint a tárgyalások hatékonyságának növelését szorgalmazza – nyilatkozta tegnap Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Egyesület környezetvédelmi munkacsoportjának ülését követően. Az egyesület elnökségi teendőit jelenleg Románia látja el. Borbély szerint az egyesület célja, hogy közös tervek, akciók alapján a régiót képező országok több uniós forrást tudjanak lehívni a gondok orvoslására, amelyek közül legégetőbb a Fekete-tenger szennyezettsége. [ ... ]
Letöltés: itt
158. oldal / 182
