- Írta: Veres Réka, székelyhon.ro
A vállalkozókat érintő gondokról tartott kerekasztal-beszélgetést a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége.
Az esemény meghívottja Dimén Hunor Dénes, a megyei közpénzügyi igazgatóság székelyudvarhelyi kihelyezett irodájának a vezetője volt.
A kisvállalkozók hétfőn megtartott első kerekasztal-beszélgetésén a szövetség tagjai olyan kérdésekről tárgyaltak az udvarhelyi pénzügy vezetőjével, amelyek akár tágabb körben is foglalkoztathatják a kisvállalkozókat. Szó volt arról, hogy szándék esetén az új vállalkozások hogyan válhatnak áfa-fizetőkké, illetve arról is, hogy a legújabb törvénytervezetek szerint a cégek az áfát külön számlán kell vezessék. A jelenlevők érdeklődésére beszéltek egy büntetésmegelőző célzattal nemsokára bevezetésre kerülő törvényről, a fizetések utáni adók átszervezésének a tervezetéről, de a részmunkaidős alkalmazottak adójának új törvényi szabályozásáról is.
Régi, de kevesek által alkalmazott megoldásként került terítékre a tartozások behajtásával kapcsolatos segítség a pénzügy részéről. Ugyanakkor időt szántak a közpénzügyi igazgatóság internetes felületének a bemutatására is, amelyet eddig csak az udvarhelyi cégek 0,1 százaléka használt.
A vállalkozók – írják a szövetség által a szerkesztőségünkbe elküldött közleményben – egyetértettek abban, hogy számos olyan változás van folyamatban az adóügyeket tekintve, amelyek a becsületesen dolgozó vállalkozókat megnyomorítják, munkájukat megnehezítik. A pénzügyi fegyelem hiánya miatt bizonyos eredmények elérése érdekében „épp az a ló kapja a legtöbb ütést, amelyik a legjobban húz” - fogalmaznak a közleményben. Dimén Hunor Dénes statisztikával is alátámasztotta ezt: miközben Franciaországban 95–97 százalékos a befizetett adók aránya, addig Romániában a cél 85 százalék. A befizetett adók aránya Székelyudvarhelyen 74–75 százalékos, Csíkszeredában pedig 80. A beszélgetésen szó volt arról is, hogy a legtöbb törvénynek számos hiányossága van, ami gondot okozhat úgy a hatóságoknak, mint a vállalkozóknak. Utóbbiak esetében nem csak pénzügyi terhet és bizonytalanságot eredményeznek ezek, hanem a munkaerőhiányt is növelik.
A rendezvényen megegyeztek abban, hogy a találkozókat megismételnék, ezzel közvetlenebbé téve a kapcsolatot a vállalkozások és hatóságok között. Céljuk, hogy az elkövetkezőkben is meghallgassák a cégek képviselőit, és segítsék őket.
- Írta: Asztalos Ágnes, hargitanepe.eu
A székelyudvarhelyi felnőtt korú munkaképes lakosság jelentős része tervezi az elvándorlást, majdnem minden családban van olyan személy, aki külföldön dolgozik, és erősödik a munkaerőhiány. A mindennapi beszédben is gyakran elhangzanak a fenti megállapítások, amelyek megvizsgálására a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) szakszerű közvélemény-kutatást végzett. A feltevések igaznak bizonyultak.
Az SZMVSZ július közepén végezte el a közvélemény-kutatást, amelyben a székelyudvarhelyiek kivándorlással kapcsolatos véleményét vizsgálta. Fény derült arra, hogy a megkérdezett személyek majdnem mindegyike (97 százalék) érintett ebben a kérdésben, hiszen a válaszadóknak átlagosan több mint három családtagja vagy ismerőse távozott már külföldre, és majdnem ketten vállalnak tartósan munkát valamelyik idegen országban. A lakosok mindössze 8 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön dolgozna, ez viszont nagyságrendileg 2400 főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal akár 2800 főt is jelenthet – világít rá a felmérés.
Az országot elhagyni készülők között majdnem 50 százalékos a 30 év fölöttiek aránya, ami több mint 1200 főt jelent. A külföldi munkát tervezők 62 százaléka nő, míg 38 százaléka férfi. A megnövekedett kivándorlásért, illetve kivándorlási kedvért leginkább az alacsony fizetéseket (minden megkérdezett korosztálynál ez került az első helyre), a román politikát, valamint a rossz gazdasági helyzetet tették meg felelősnek a válaszadók.
Az SZMVSZ felmérése a munkaerőhiánnyal kapcsolatos véleményekre is kíváncsi volt. A megkérdezettek közel 90 százaléka tapasztalja, hogy munkaerőhiány van a környezetében. Ez elsődlegesen a szakemberhiányban, a fizikai munkások hiányában mutatkozik meg, illetve az építőiparban okoz gondot. A munkaerőhiányt főleg az alacsony fizetésekkel, illetve a külföldön munkát vállalók jelentős számával magyarázzák a válaszadók. Apró érdekesség, hogy a 30–59 év közöttiek, a 8 osztállyal vagy szakiskolával rendelkezők a harmadik leggyakoribb okként a lustaságot határozták meg.
A felmérés lehet a kiindulópont
A közvélemény-kutatással egyrészt a közbeszédben felmerülő állítások igazságát akarta ellenőrizni az SZMVSZ, másrészt a hasonló módszerrel végzett magyarországi kutatások és a helyi eredmények összehasonlítására is kíváncsiak voltak – tudtuk meg Jakab Áron Csabától. – A felmérés igazolja a kivándorlással kapcsolatos feltételezéseket, nagyságrendileg megegyezik az anyaországi adatokkal, viszont némi eltérés is tapasztalható. Például Magyarországon inkább a fiatalok tervezik az ország elhagyását, míg nálunk a felnőttek és középkorúak – részletezte az SZMVSZ elnöke. Jakab elmondása szerint az eredmények kiindulópontul szolgálhatnak ahhoz, hogy végre társadalmi szinten is szembenézzünk a problémával.
Hamarosan nem lesz, aki dolgozzon
Megkerülhetetlenné vált a hogyan tovább kérdése, mert sem állami, sem pályázati, sem önkormányzati szinten nem kezeljük a problémát, hanem inkább megkerüljük – vélekedett a vállalkozói szövetség vezetője. Bár Székelyudvarhelyen is vannak kezdeményezések (pl. az IT Park projektje), de hiányzik a gazdasági stratégia, hiányoznak a hosszú távú tervek, vagy például a befektetőkre vonatkozó elképzelések.
A társadalmi okokat hosszan lehetne sorolni, de tény, hogy hamarosan nem lesz, aki dolgozzon – húzta meg a vészharangot Jakab Áron Csaba. Hozzátette, hogy az SZMVSZ határozottan elvárja a hatóságoktól, önkormányzati és civil szervezetektől, hogy érdemben foglalkozzanak a problémával, az általa vezetett szövetség pedig partnerséget, együttműködést ajánl minden olyan kezdeményezéshez, amely az elvándorlás lassítását célozza meg.
(Forrás: hargitanepe.eu)
- Írta: UH.ro
Nagyon sokan akarnak külföldön dolgozni a városból. De most is ötezren dolgoznak más országban.
Legalábbis ezt mutatja a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége által elvégzett felmérés, amiben július 9. és 21. között (reprezentatív) 104 székelyudvarhelyi felnőttet kérdeztek meg.
Jakab Áron Csaba, az SzMVSz elnöke riasztónak és aggasztónak tartja a felmérés által mutatott számokat, hiszen nem kevesebb mint 2400 városlakónak feltett szándéka az, hogy a közeljövőben külföldön vállaljon munkát. A grafikonokkal kiegészített, több mint ötöldalas dokumentum megállapítása közül az okok a legelgondolkoztatóbbak: az első helyen a leginkább az alacsony fizetéseket (75%), az állástalanságot (38%) és a helyi/hazai közélet viszonyait (25%) említik okként a válaszadók, akiknek 13%-a jelenleg is külföldön dolgozik.
Az eredményeket értékelve Jakab Áron Csaba azt is érdekesnek találta, hogy a munkaerőhiány elsődleges következményei közül az a válasz állt az első helyen, hogy „nehéz szakembert találni" (51%), a másodikon pedig az, hogy „hiányzik a fizikai munkás" (40%).
Az is egy érdekes adat, hogy a munkaerőhiány kiemelten az építőiparban tapasztalható (39% válaszolta ezt). A közvéleménykutatás részletes adatait az SzMVSz honlapján lehet böngészni.
(Forrás: UH.ro)
- Írta: Szőke László, Székelyhon.ro
A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége közvélemény-kutatásban próbálta számszerűsíteni, hogy hányan fogják elhagyni a közeljövőben a várost a nagyobb kereset reményében. Inkább a középkorúak távoznának, és körükben a nők aránya meghaladja a hatvan százalékot. Jakab Áron Csaba, a szövetség elnöke riasztónak tartja a helyzetet: az elvándorlás megállításának stratégiája nélkül súlyosbodhat a helyzet.
A megkérdezetteknek átlagosan több mint három (3,04 fő) közeli családtagja vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben, családonként pedig ketten (1,92 fő) vállalnak tartósan munkát külföldön.
A válaszadók szinte mindegyike érintett (97 százalék).
Életkor alapján nem mutatható ki különösebb eltérés, a korosztályok között 10 százalékon belüli az eltérés (legkevésbé érintett a 18–29 éves korosztály 94 százalékos érintettséggel, a leginkább érintett pedig a 45–59 éves korosztály 100 százalékos érintettséggel).
A megkérdezettek „csupán” 8 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – ez nagyságrendileg ugyan 2400 főt, de a velük távozó kiskorú családtagokkal akár 2800 főt is jelenthet. Ez az utóbbi szám könnyen lehet nagyobb, ha a nemek megoszlásából indulunk ki – azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a külföldi munkát tervezők között 62 százalék a nő, és 38 százalék a férfi.
A középkorú (30–44 éves) lakosság körében különösen magasnak látszik a kivándorlási szándék...
Tovább: székelyhon.ro
- Írta: Lázár Emese, Hargita Népe
Tisztújítást tartottak, újragondolták a terveiket, partnereket keresnek azok megvalósításához és nyitott kapukkal várják a támogatókat, az érdekképviselet céljaival egyetértő és csatlakozni kívánó mikrovállalkozásokat - ismét aktívan szerepet vállal a helyi és térség gazdasági fejlődésében a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége - jelentette be Jakab Áron Csaba elnök.
A 2009-ben alakult, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő fővédnökségét élvező, jelenleg 45 tagot számláló, a helyi és környékbeli mikrovállalkozások érdekképviseletét felvállaló Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) közel kétéves szünet után újra aktív szereplője kíván nemcsak az udvarhelyi, de a térség gazdasági életének - közöltelapunkkal a hírt a februári közgyűlésen megválasztott elnök, Jakab Áron Csaba. A volt RMDSZ-es önkormányzati képviselőt a februári, tisztújítással is egybekötött közgyálésen választotta meg a tagság, akárcsak a munkáját segítő Geréd Gábor és Marcu Constantin alelnököket.
A szövetség vezetősége változott, de a kezdetben kitűzött célok mint érdekképviselet, a gazdasági versenyképesség növelése, együttműködés a helyi és megyei önkormányzatokkal, vállalkozói hálózat kialakítása, szakmai találkozók, fórumok, továbbképzések szervezése a régi maradt - mondta Jakab.
Bár az SZMVSZ tevékenysége egy ideig visszafogott volt, mégsem pártolt el tőle a tagság, sőt az egymás vállalkozását kedvezmények biztosításával támogató rendszer is működött. Ez és a tagok folytatásra ösztönző biztatása is motiválta az új vezetőséget, hogy számba vegye a kezdetektől eltelt időszak tapasztalatait, tanulságait és eredményeit, felfrissítse kapcsolatát a tagsággal, de azokkal a szervezetekkel is, amelyekkel kiváló partneri kapcsolatban voltak az eltelt nyolc évben.
A régi szolgáltatásainkat, mint a szolgáltatói tanácsadás frissítettük és három partnerrel el is indítottuk már. Ezzel párhuzamosan nagyon fontos feladatunk, hogy új alapokra helyezzük a régi, jól működő kapcsolatokat és újakra is szert tegyünk. Ennek fényében kezdeményeztünk együttműködést a bukaresti OSIM-mal, amelynek udvarhelyi képviselete voltunk és maradunk. Ugyanakkor a városi önkormányzattal is megbeszéltük már az elképzeléseinket. Alaposan meg tudtuk beszélni a programokat, amely egy közép és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozását, új befektetők, cégek Udvarhelyre vonzását is szorgalmazza, és a városvezetés nagyon pozitivan viszonyult ezekhez, hiszen összevágnak és erősítik is a vállalkozóbarát önkormányzat szerepkörét - sorolta az eddigi fejleményeket az elnök.
Mint mondta, a Székelyudvarhelyen már meglévő érdekképviseletekkel - mint a vendéglátásban dolgozóké vagy az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (UKKSZ) - is jól megférnek egy városban, nem konkuirenciái egyiknek sem, hiszen az SZMVSZ tagsága teljesen más besorolásba tartozik - fejtette ki Jakab, aki szerint a munkahelyteremtés, a vállalkozások fejlesztésének támogatása olyan közös alap, amely lehetőséget ad az érdekképviseleteknek az együttműködésre.
A város és a térség gazdasági fejlődésében fontos tényezőt jelentő mikrovállalkozásokat pártogoló Hargita Megye Tanácsa nemcsak jó partnere volt a szövetségnek, de tagja is, ezért a megyei önkormányzattal szintén szeretnék felújítani a kapcsolatot.
Személyesen jeleztem ezt a szándékunkat Borboly Csaba elnöknek, aki nyitottan fogadta a felkérést, csupán arra kért, hogy a kezdeményezésünket írásban is nyújtsuk be. Mi készen állunk a megyei önkormányzat képviselőivel, Borboly Csaba elnökkel és Biró Barna Botond alelnökkel a beszélgetésre, várjuk a visszajelzést és bizunk abban, hogy erre a tárgyalásra mihamarabb sor kerül - fogalmazta meg reményét az SZMVSZ elnöke, Jakab Áron Csaba.
15. oldal / 21
