- Írta: Asztalos Ágnes, hargitanepe.eu
Fejetlenség a székelyudvarhelyi tanácsban?
A november utolsó csütörtökén tartott találkozó legfontosabb napirendi pontja a jövő évi helyi adókról és illetékekről szóló döntés volt. Bár az EMNP–MPP koalíció viszonylag kényelmes többséget képvisel az önkormányzati testületben, meglepő módon, mégis elbukott a határozattervezet.
A majdnem 4 órán át zajló tanácsülésen nem ez volt az első meglepetés: nem sikerült egyetértésre jutni a cekendi hulladéklerakó állomást is működtető hulladékgazdálkodási vállalattal való viszony jogi tisztázásának módjáról szóló tervezet ügyében sem.
Per vagy tisztázás?
Az AVE Hargita Kft. jogutódja az RDE Hargita Kft., amely céggel két szerződése is van a városnak. A városvezetés külső, független jogi átvilágítást szeretne megrendelni, ehhez kérték a tanácsosok jóváhagyását. Az RMDSZ-frakció viszont időt kért, hogy alaposabban tanulmányozhassák az ügyet, különös tekintettel arra, hogy vajon milyen hatása lenne, ha a székelyudvarhelyi önkormányzat Romániában pert indítana egy magyar kormány tulajdonában lévő vállalkozás ellen. Hiába magyarázta Gálfi Árpád polgármester, Hajdó Csaba koalíciós tanácsos, hogy a jogi „átvilágítás” a legkevésbé konfrontatív módja az ügy tisztázásának, a szövetségiek nem szavaztak. De tartózkodott a koalíció négy embere is (Orbán Árpád alpolgármester, Mike Levente, Péter Balázs és Ketesdi Imre), így a határozattervezet nem kapta meg a kellő támogatást.
Átgondolatlan adópolitika?
Az RMDSZ székelyudvarhelyi városi tanácsosi frakciója már a tanácsülés előtt közölte a nyilvánossággal, hogy nem ért egyet a helyi adók és illetékek tervezett emelésével, de tiltakozott az Udvarhelyszéki Kis- és Közepes Vállalkozások Szövetsége (UKKSZ) és a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) is. Előzőleg a vállalkozói csoportok kezdeményezésére több megbeszélés is zajlott a városvezetés és a hivatal képviselőinek részvételével, ahol elhangzott, hogy miért nem látják megalapozottnak, illetve konstruktívnak a Városháza elképzelését.
Az RMDSZ-esek és a vállalkozók is – többek között – a jogi személyek gazdasági épületeire kirótt ingatlanadó további csökkentését kérték, illetve azt, hogy néhány kivétel esetében az adók és illetékek mértéke maradjon az idei szinten. A tervezet jelentősen emelné a mezőgazdasági területekre kirótt adót, a személygépjárművek esetében az adók értékét a törvény által engedélyezett maximumra növelnék, de drágulna a parkolási díj és a bérletek ára is. Derzsi László RMDSZ-es frakcióvezető ugyanakkor kijelentette: tegyék világossá, hogy pontosan mire költenék el a megnövekedett adókból származó bevételt! Borítékolható volt hát a vita, de az nem, hogy a határozattervezetet koalíciós tanácsosok is elutasítsák.
Az RMDSZ-frakció tanácsülés után kiadott kommünikéjében értetlenségének adott hangot a helyi adók és illetékek kapcsán kialakult káosz miatt. Szerintük abból is látszik, hogy a városvezetés egyáltalán nem gondolta át az adóemelés kérdését, mivel az MPP–EMNP koalíciós frakció a csütörtöki tanácsülésen erőből lesöpörte az RMDSZ javaslatait, de végül teljesen érthetetlen módon saját előterjesztésüket sem fogadták el. A hosszúra nyúlt ülésen egyetértésre is volt példa: egyhangúlag eldöntötték a tanácsosok, hogy néhány kifogásolt tanácsi határozat ügyében szembemennek a prefektusi hivatallal, és nem vonják vissza például a babakelengye-programra vonatkozó döntésüket sem.
- Írta: Kovács Eszter, szekelyhon.ro
Drasztikusan és megalapozatlanul drágulhatnak az adónemek Székelyudvarhelyen – vélekedik a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége a helyi adók jövő évre tervezett megemelése kapcsán. A városvezetés szerint viszont nem jelentősek a növekedések.
Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala a helyi vállalkozásokat tömörítő szervezetek rendelkezésére bocsátotta a 2019-re tervezett adóhatározatot, erről novemberben több megbeszélést is tartottak a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségével (SZMVSZ), illetve az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetségével (UKKSZ). Az SZMVSZ nem látja sem megalapozottnak, sem konstruktívnak azt a drasztikus adó- és illetékemelést, amelyet a helyi polgármesteri hivatal betervezett 2019-re – áll a szervezet közleményében. Mint írják, olyan helyi adók és illetékek megdrágításáról van szó, mint például a területadó (ez rendeltetéstől függően 25–35 százalékkal emelkedne) és a személygépjárművek után fizetendő adó (az engedélyezett maximális emelés a 2018-as szinthez képest 18–26 százalékkal magasabb), de a termelői igazolványok és füzetek esetében is 50 százalékos emelkedés várható.
A parkolódíjak esetében 100 százalékos, a parkolási bérletek esetében természetes személyeknek 22–58, jogi személyeknek 13–33 százalékos emelés következhetne, a helyi turisztikai irodához pedig 300 lejt kellene befizetniük a vállalkozásoknak azért, hogy felkerüljenek az iroda honlapjára.
„A Szövetség az adott adókra és illetékekre vonatkozó határozattervezettel kapcsolatban a helyi polgármesteri hivatalnál november 22-én iktatott beadványában egyebek mellett azt kérte, hogy az adók és illetékek mértékét tekintve általánosan tartsák a 2018-as szinten” – áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásban. A szervezet vezetősége ugyanakkor megjegyzi: azt is kérték a hivataltól, hogy a nem lakhelyként szolgáló ingatlanok adójának kiszámításánál használt kulcs mértékét módosítsák mind a természetes, mind jogi személyek esetében az UKKSZ által is már több éve kért értékre, azaz 0,8-ra, illetve az említett turisztikai illetéket a tervezett 300-ról 50 lejre.
Összességében a jelenlegi városvezetésnek nem célja az adóemelés, sőt egyes adónemek esetében jövő évtől csökkentést terveznek bevezetni – szögezte le kérdésünkre a polgármesteri hivatal sajtóosztálya. A csütörtöki önkormányzati ülésre terjesztette elő a hivatal (a vállalkozók érdekképviseleteivel folytatott egyeztetések eredményeként) azt a tervezetet, amelynek értelmében azon ingatlanok esetében, ahol gazdasági tevékenységet folytatnak – függetlenül attól, hogy az adott ingatlan jogi vagy természetes személy tulajdonában van – közel 10 százalékos adókedvezményt nyújtanának. A mezőgazdasági területekre vonatkozó adónemek korrekciójára pedig azért volt szükség, mert érvénybe lépett az új Általános Rendezési Terv (PUG): az érintett területek többsége után a tulajdonosok mezőgazdasági támogatásban részesülnek, ugyanakkor az új rendezési terv révén ezen ingatlanok jelentős részének piaci értéke is megnövekedett.
A városvezetésnek nem titkolt célja a központi zóna forgalmi tehermentesítése, ezért tervezték be a gépkocsikra vonatkozó adók és a parkolási díjak kismértékű növelését – indokolták kérdésünkre. Egyébként a drágítás a legtöbb jármű esetében 20–30 lejes többletet jelent majd évente. „A legtöbb esetben néhány lejes vagy néhány 10 lejnyi többletterhet jelentene az adóemelés, míg az emelések százalékos emlegetése teljesen más reakciókat válthat ki a lakosságból” – mutatott rá a hivatal sajtóosztálya. Emlékeztettek arra is, hogy 2018-ban Székelyudvarhelyen nem volt adóemelés.
- Írta: Gál Előd, uh.ro
Ha vasárnap ellátogatsz a Láthatatlan Kávéházba, amellyé az Alsó G fog alakulni, megtapasztalhatod ott, hogy milyenek a látássérültek mindennapjai.
„A rendezvény célja felhívni a figyelmet arra, hogy a nemlátók itt élnek velünk, részei a társadalmunknak, szeretnénk, ha javulna az életminőségük. Kicsit konkrétabb cél, hogy javasoljuk a különböző közintézményeknek és vendéglátó egységeknek, hogy a kiadványaikat, ha megoldható, akkor feliratozzák Braille-írással is” – mondta portálunknak az eseményt rendező Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének elnöke, Jakab Áron Csaba.
Az ötlet egy olyan angol vendéglátó egységtől jön, amely folyamatosan ily módon fogadja vendégeiket. A főszervezőtől megtudtuk, a rendezvényről értesítették az országos látássérültek egyesületét, akik anyagiakban nem, de erkölcsiekben támogatják és hasznosnak tartják a megmozdulást. „Értesítettük a Romániai Magyar Nemlátók Egyesületét is, részükről Butu Arnold Csaba paralimpikon fog eljönni 19 órától egy beszélgetésre” – nyilatkozta az Szmvsz elnöke.
A beszélgetés egy kisebb momentuma lesz a rendezvénynek, amely alatt vaksötétben próbálhatnak meg az emberek italt rendelni maguknak és elfogyasztani azt. A Láthatatlan Kávéház déli tizenkettőkor kezdődik és este tízig tart az Alsó Gében, amelynek tulajdonosai első szóra partnerek voltak a kezdeményezésben. Jakab Áron Csaba azt is elárulta, hogy a Refi több diákja is segített nekik a szervezésben.
- Írta: Fülöp-Székely Botond, szekelyhon.ro
A jelenlegi intézkedéseknél lényegesen többet vár a helyi önkormányzattól az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (UKKSZ), a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ), illetve a Hargita Business Center ahhoz, hogy vállalkozóbarátnak nevezzék Székelyudvarhelyt.
A döntéshozatal, az anyanyelvhasználat, a gazdasági szereplők támogatása, az oktatás, a költségvetési tervek, valamint az adók és illetékek meghatározásának területén is nagyobb előrelépéseket várnak a székelyudvarhelyi önkormányzattól a helyi vállalkozói szervezetek – derült ki egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Jakab Áron Csaba, az SZMVSZ elnöke Nagy György UKKSZ-elnökkel egyetértve megalázónak és dühítőnek tartja azt is, hogy iktatott meghívójuk ellenére a városvezetés részéről senki nem vett részt a sajtóeseményen. Mindketten úgy vélik, hogy bár az elmúlt években történtek vállalkozókat segítő apróbb változások, ez vajmi kevés a sikerhez. A legnegatívabban talán Jakab látta a helyzetet, aki szerint a környékbeli vidéki önkormányzatok között is vannak olyanok, amelyek e téren jobban teljesítenek a székelyudvarhelyinél.
Nagy György hangsúlyozta, vannak tárgyalásaik az önkormányzattal, de szorosabb együttműködésre és konkrét cselekvésekre volna szükség. „Egy múlt heti konferencián éppen azt hangoztatták a politikusok, illetve a helyi és a megyei önkormányzat képviselői, hogy együttműködve kell haladni, és ezzel egyet is értünk, csak konkrétumokat szeretnénk látni” – fogalmazott. Nagy és Jakab szerint is igényes gazdasági stratégiára van szüksége a városnak.
- Írta: Fülöp-Székely Botond, szekelyhon.ro
Vállalkozó szellemű fiatal felnőtteket támogat a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ), amely a cégalapítással kapcsolatos ügyintézés költségeit biztosítja. Éppen ezért üzleti terveket várnak 18 és 26 év közöttiektől – a pályázók közül minden hónapban két nyertest hirdetnek.
Noha az SZMVSZ eddig csak az iskolásoknak igyekezett információkat, plusztudást és motivációt adni különböző versenyek megszervezése által, most a vezetőség úgy döntött, hogy a felnőtté vált fiataloknak is segíteni fognak – fejtette ki lapunknak Jakab Áron Csaba, a szervezet elnöke. Éppen ezért elhatározták, hogy pályázatot hirdetnek a 18–26 év közöttieknek, amelyre alaposan átgondolt üzleti terveket várnak. Ezek közül minden hónapban kiválasztanak két pályamunkát, és segítenek ezen vállalkozások elindításában, mégpedig a cégbeírással kapcsolatos ügyintézés felvállalásával. Az ilyenkor kötelező összegek befizetése – törzstőke, bejegyeztetés díja stb. – egyébként továbbra is a vállalkozót terheli, ám az ügyintézés díja ennek kétszerese is lehet – magyarázta Jakab. „Egyelőre a bürokratikus folyamattól szeretnénk megszabadítani a fiatalokat, ebben tudunk segíteni. Ezt a feladatot Moldván Emil vállalta fel, aki bejegyeztetéssel, illetve a cégeken belüli módosítások lebonyolításával foglalkozik” – tette hozzá.
Röviden, alaposan
A pályázat meglehetősen kötetlen, hiszen a rövid bemutatkozóhoz csupán egy 3–4 oldalas üzleti tervet kell mellékelni, amelyben a jelentkező taglalja elképzeléseit: milyen profilú céget szeretne, milyen összegből indítaná el a vállalkozását, milyen bevételekre és kiadásokra számít az elkövetkező három évben stb. A szervezők ugyanakkor megfelelő átláthatóságot és alaposságot várnak el. A pályaműveket személyesen kell eljuttatni csütörtökönként és péntekenként reggel nyolc és déli tizenkét óra között az SZMVSZ székhelyére, amely a II. Rákóczi Ferenc utca 5. szám alatt, a Stúdió Mozi épületében található. Egyébként csak olyan fiatalok kérhetnek segítséget az SZMVSZ-től, akik nem természetes, hanem jogi személyként szeretnének tevékenykedni, vagyis egyebek mellett korlátolt felelősségű társaságot (kft.) vagy részvénytársaságot (Rt.) alapítanának.
Munkabíró fiatalok
A projekt felelős kapcsolattartója Kiss Mihály elsőéves menedzsment szakos hallgató lesz. Hangsúlyozta, minden segítséget meg szeretne adni a fiataloknak, hogy jó elképzeléseik megvalósulhassanak, illetve hogy életkoruk okán ne becsülje alá őket senki. „Sok fiatal esetében azt láttam, hogy már a középiskolában is olyan erőbedobással tudtak dolgozni tanulmányaik mellett, amire mások 25 év fölött sem képesek. Viszont néha ezek az emberek elvesznek segítség hiányában” – fogalmazott.
A cégalapítás költségei
Moldván Emil lapunknak elmondta, cégalapításhoz minimálisan 200 lejes törzstőkére van szükség, ezenkívül 122 lej illetéket kell kifizetni a cégbíróságon, és további – legkevesebb 196 lejes – jegyzői illetéket. Ha egynél több tulajdonosa van a cégnek, akkor ez az összeg némileg növekszik.
12. oldal / 21
