Elkezdődött a büdzsé vitája
Elkezdte tegnap a parlament a jövő évi költségvetésről, illetve a társadalombiztosítás költségvetéséről szóló törvények vitáját. A kormány szándékai szerint a két jogszabályt holnap estig kell elfogadniuk a honatyáknak. A képviselők és szenátorok előtt tartott expozéjában a miniszterelnök azt hangsúlyozta: a büdzsé kiadási oldalát első alkalommal szabták Románia „valós lehetőségeihez”. Emil Boc többször leszögezte: a költségvetésben szereplő számoknak van fedezetük. Így kívánt reagálni azokra a szakértői bírálatokra, melyek szerint a büdzsé elrugaszkodott a valóságtól, irreális adatokon alapul. A kormány tervezete jövőre 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 5,3 százalékos inflációval és 4,21 lejes euró-árfolyammal számol. A kormányfő adatai szerint a munkanélküliség 6,9 százalékra csökkent, az országos bruttó átlagbér pedig 2022 lejre nő. A büdzsé ugyanakkor az idei 33 milliárd lej helyett jövőre 35 milliárd lejt irányoz elő befektetésekre. [ ... ]
Letöltés: itt
OECD: tartós lesz a munkanélküliség
A gazdasági élénkülés dacára továbbra is magas a munkanélküliség a legfejlettebb államokat tömörítő OECD-ben – figyelmeztet a szervezet tegnap Párizsban közzétett tanulmányában. A dokumentum szerint októberben még 0,1 százalékponttal emelkedett is a tagországok összesített átlaga, 8,6 százalékra. Ezzel az állástalanok aránya június óta tartósan 8,5–8,6 százalékon áll. Ugyanakkor az egy évvel korábbihoz képest októberben 800 ezerrel alacsonyabban állt a munkanélküliek összesített száma az OECD-országokban, és ezzel 45,7 millióan voltak munka nélkül. A jövő évre az OECD egésze számára 2,3 százalékos, az Egyesült Államokban 2,2 százalékos növekedést vár a szervezet. [ ... ]
Letöltés: itt
Gazdaságélélénkítés helyett nyugdíjasélénkítés
„Fejezzék be a nyugdíjasok kiéheztetését!”, „Mindent megadózni, ez az ország jelszava!”, „Gyógyszer vagy élelem?” – ezekkel a kétségbeesett, számonkérő jelszavakkal vonultak fel a rendkívüli hideg dacára a nyugdíjasok tegnap Csíkszeredában a Hargita megyei prefektúra előtt: kétszáz idős ember tiltakozott a kormány megszorító intézkedései ellen. A tüntetők abban bíztak, országos tiltakozó akciót indítanak el, és hamarosan a több megyében is csatlakoznak a nyugdíjas szervezetek: eddig hét megyéből jelezték, hogy hasonló megmozdulásra készülnek. [ ... ]
Letöltés: itt
Mark Zuckerberg az év embere a Time-ban
Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját, a közösségi portált működtető cég elnökét választotta a 2010-es év emberének az amerikai Time magazin. A 26 éves Zuckerberg nemcsak a világ egyik legfiatalabb milliárdosaként közismert, hanem bőkezű adományozó is, aki a minap tett ígéretet arra, hogy jótékony célokra fordítja magánvagyonának legalább a felét. „A közösségi portál felhasználóinak száma idén nyáron lépte át az 500 milliós határt” – mondta indoklásában Richard Stengel, a Time magazin szerkesztője. „A Facebook olyan méretet ért el, amely elegendő ahhoz, hogy átalakítsa az emberek mindennapi életét” – tette hozzá. Kína, azaz a Föld népességének mintegy egyötöde számára azonban nem elérhető a közösségi portál, és ha ezt a tényt figyelmen kívül hagyják, akkor elmondható, hogy a világon minden tízedik ember tagja már a Facebooknak. A Time magazin 1927 óta „osztja ki” a gyakran vitatott díjat olyan embereknek, tárgyaknak, illetve gondolatoknak, akik, illetve amelyek jó vagy rossz irányban a leginkább befolyásolták az előző év eseményeit. Az első, egyben legfiatalabb kitüntetett, az Atlanti-óceánt elsőként átrepülő 25 éves Charles Lindbergh volt. Mark Zuckerberg pedig csak két héttel előzte meg II. Erzsébetet, aki 1952-ben szintén 26 évesen kapta meg ezt a címet. [ ... ]
Letöltés: itt
Érvágás a biztosítóknak
Nem kell a kötelező lakásbiztosítás keretében is természeti katasztrófák ellen biztosítaniuk lakásukat azoknak a tulajdonosoknak, akik már korábban kötöttek biztosítást árvíz, földrengés és földcsuszamlás ellen. A törvény módosítását tegnap hirdette ki az államfő. Az eddig érvényben lévő jogszabály kedvezőtlenül érintette az ingatlantulajdonosokat. Előírta ugyanis, hogy ha lejárt a fakultatív biztosítása, a tulajdonosnak előbb kötelező biztosítást kellett kötnie árvíz, földrengés és földcsuszamlás ellen, 20 ezer eurós összegre. Ha lakása teljes értékére akart biztosítást kötni, az értékkülönbözetre újabb szerződést kellett kötnie. A Ziarul Financiar szerint a kötelező biztosítási programban résztvevő biztosítók így akár 30 millió eurótól is eleshetnek, ami veszélyezteti a rendszer működését, vagy a díjszabások emelkedését okozhatja. Azok a lakások, amelyeket az egyes földrengés-kockázati kategóriába soroltak, nem biztosíthatók a szerkezet-megerősítési munkálatok elvégzése nélkül. Mint ismert, a természeti katasztrófák elleni lakásbiztosítás július 15-től vált kötelezővé Romániában. A törvény értelmében a biztosítást jövő év január 15-ig kell megkötniük a lakástulajdonosoknak. Aki a határidőig nem köt szerződést a Természeti Katasztrófák Elleni Biztosítások Csoportjának (PAID) valamelyik biztosítótársaságával, 500 lejes bírságra számíthat. A biztosítandó lakásokat a törvény két típusra osztja fel. Az A típusú lakások esetében az okozott károkért járó biztosítás legmagasabb értéke 20 ezer euró, B típusú lakásnál ez az érték 10 ezer euró. Az A típusú lakások tulajdonosainak évi 20 euró biztosítási díjat kell fizetniük, a B kategóriába tartozó lakástulajdonosoknak évi 10 eurót. A biztosítás feltételeivel azonban sokan elégedetlenek, és úgy vélik, a kötelezővé tétel csupán azt jelenti, hogy az állam elhárítja a segítségnyújtás felelősségét, „szociális alap” létrehozására kötelezi az állampolgárokat, akik befizetéseik révén támogatják a következő katasztrófák áldozatait. Cserében viszont a befizetők drága és szűk körű szolgálgatást kapnak, a kötelező biztosítás nem felel meg az ingatlanok reális értékének, a biztosítható károk pedig rendkívül szűk körűek. [ ... ]
Letöltés: itt
180. oldal / 183
