Veszítünk, hogy nem termelünk génmódosított szóját
Románia évente egymilliárd eurót veszít, mert nem termel génmódosított szóját, miközben a hazai termelői potenciál évi kétmillió tonna lenne, jelentette ki szerdán Valeriu Tabără agrárminiszter. Ehhez képest évi ötszázezer tonna szóját importálunk Brazíliából, az Egyesült Államokból és más országokból, amelyet egyébként is csak biotechnológiai úton állítanak elő. Megengedhetetlen, hogy fogyaszthatunk mérget, de tilos termelnünk - mondta a mezőgazdasági miniszter. Rámutatott, a lakosok mindennap esznek olyan ételt, amely génmódosított terméket tartalmaz, például búzát a kenyér. Úgy véli, Románia az egyetlen európai ország, amely ipari mennyiségben tudna génmódosított szóját termelni, és a biotechnológiai úton előállított termékek 40-60 százalékkal olcsóbbak természetes társaiknál. Valeriu Tabără szerint a szója mellett sikerrel lehetne termeszteni itthon a génmódosított kukoricát. Személy szerint inkább fogyasztana rezisztensebb kukoricát, mint olyat, amelyet rovarirtóval kezeltek. [ ... ]
Letöltés: itt
Bevált a repce-recept
A repce azon kevés mezei kultúrnövények közé tartozik, amelynek termesztése a nyugati határmenti vidéken nem csupán kifizetődő, de némi nyereséget is hoz – mondta el az Új Magyar Szónak Fodor István mérnök, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Kamara igazgatója. Ezt a Nagykároly és Tasnád környéki gazdák ismerték fel legelőbb, aminek köszönhetően évről-évre növekszik a repce növény vetésterülete – mára már megközelítve a négyezer hektárt. Külön előnye, hogy az agrotechnikai szabályok betartása mellett a kevésbé termékeny az úgynevezett podzolos (kilúgozott szürke erdőtalaj – szerk. megj.) talajokon is jól termeszthető. Vetik és veszik A repce „reneszánsza” azután következett be, hogy felismerték: a növény kiválóan alkalmas bioetanol-gyártásra, az alternatív üzemanyagok globális versenye pedig még jobban felhajtotta az árát. A Szatmár megyéből származó repcemagot három cég vásárolja fel, ezek egyike, a tasnádi Promat Comimpex mintegy 1200 hektár termését veszi át. Moldovan Cristian, a vállalat igazgatója arról tájékoztatott, hogy a terepen szerzett tapasztalatai alapján a vetések jól teleltek, a belvizek aránylag kevés kárt okoztak, így hektáronként 2,5-3 tonna körüli átlagtermést vár, ami az itteni viszonyok mellett jónak mondható. A cégvezető ugyanakkor hozzátette, hogy mindez csak kedvező időjárás mellett érhető el. A felvásárlási árról Moldovan nem nyilatkozott, mindössze annyit részletezett, hogy ez a minőségen és keresleten is múlik. Beszélgetésünk során azonban sejtetni engedte, hogy a mostani piaci viszonyok szerint a gazdák nem járnak rosszul. „Romániában jelenleg nincs külön támogatás a bioüzemanyag céljából termesztett repcére” – mondta el érdeklődésünkre Tánczos Barna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, akitől azt is megtudtuk, hogy az elkövetkezendő két-három hétben valószínűleg elfogadnak egy olyan új jogszabályt, amely alapján zöld-bizonylat igényelhető a biomasszából előállított energiára. Az agrártárca adatai szerint az országban átlagosan 450 ezer hektárnyi területet ültettek be repcével az utóbbi négy évben. [ ... ]
Letöltés: itt
Aki nem dolgozik, ne is egyék
Szűkíti a szociális támogatások körét, a juttatásokat pedig szigorított feltételekhez köti a kormány abban a törvénytervezetben, amelyet a napokban bocsátott közvitára a munkaügyi minisztérium. A jogszabály az állam által biztosított valamennyi segélyről rendelkezik, a fűtéspótléktól a szavatolt minimális jövedelemig. A tervezet ugyanakkor hadat üzen azoknak, akik visszaélnek a juttatásokkal. Munkát vagy kenyeret „Szigorítjuk a szociális juttatások igénybevételének rendszerét, csak annak jut segély, aki igazán rászoruló. Aki nem akar dolgozni, az egyetlen banit sem lát a jövőben, a munkát és nem a munkakerülést bátorítjuk” – nyilatkozta a munkaügyi minisztérium államtitkára, Nicolae Ivăschescu a törvénytervezetről tartott hétfői kerekasztal-beszélgetésen, melyre a szociális segélyek egy részét folyósító önkormányzatokat is meghívták. Hangsúlyozta, jövőben sokkal szigorúbban követik, ki és milyen indokkal veszi igénybe a támogatásokat. Beszámolója szerint az elmúlt időszakban már volt egy hasonló átvilágítás önkormányzati szinten, ott, ahol visszaéléseket találtak, megvonták a pénzjuttatást a segélyezettektől. A jövőben pedig az, aki nem foglalja el a számára felajánlott munkahelyet, elveszítheti jogosultságát a juttatásokra, ugyanilyen következménnyel járhat, ha valaki nem vesz részt a továbbképzéseken, szakmai átképzéseken vagy bármely más olyan programon, amely az elhelyezkedését segítené. Kisebb segítség, nagyobb szegénység „A szociális juttatásokban és a szociális segélyben részesülők száma sokat csökkent, de nem mintha jobban élnének az emberek, hanem mert több a megszorító intézkedés, és legtöbbször formai akadálya van annak, hogy valaki megkapja a segélyt” – számolt be lapunknak Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat szociális irodájának vezetője. Tájékoztatása szerint tavaly decemberig háromhavonta kellett jelentkezniük a szociális segélyre jogosult személyeknek a foglalkoztatási ügynökségen, de az idén havonta kötelezik erre a segélyezetteket. „Ezt nem tudja mindenki, vagy nem tud a bürokrácia útvesztőiben eligazodni, sok az írástudatlan ember is, nem képes mindenki eleget tenni ezeknek a szabályoknak” – sorolta a jelenlegi szociálpolitika hibáit Tankó, aki az új törvénytervezet buktatóit éppen a bürokrácia növelésében látja. Az irodavezető szerint Háromszékre nem jellemzők a visszaélések. „Ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem fordul elő, de nem túl gyakori” – jelentette ki. [ ... ]
Letöltés: itt
Erdélyi erő(mű)próba
Kizöldülhet Erdély energiatérképe, miután az önkormányzatok egyre tudatosabban fordulnak a megújuló erőforrások felé. Míg Kolozs megyében kormányzati támogatásból indul a tárnyicai vízerőmű megépítése, egy kis székelyföldi település, Csíkmadaras önerőből fogott neki, hogy az áram előállítását a helyi patakra „kapcsolja”. A településen átfolyó patakra két kisebb, mintegy 0,5 megawattnyi villamos energia előállítására alkalmas erőmű létrehozását tervezi Csíkmadaras Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa. A kezdeményezés érdekessége, hogy a mintegy 2,5 millió eurós projektnek a település lakossága is részvényese lehet. Bár az erőművek megépítéséhez szükséges összeg oroszlánrészét, azaz közel hetven százalékát egy uniós pályázattól reméli az önkormányzat, a helybéliek támogatására is szükség lenne – mondta el lapunknak Bíró László polgármester, hozzátéve, szándéknyilatkozatban kérték fel a helybélieket, hogy legyenek részvényesek az erre a célra létrehozott Aqua-Energia nevű részvénytársaságban, és lehetőségük szerint pénzösszeggel segítsenek. Ősi mintára „Csíkmadarason akár négy vízerőmű építésére is lenne lehetőség, hisz a településen átfutó patak gyorsfolyású és megfelelő vízhozammal rendelkezik. Egyébként a víz erejének felhasználása nálunk nem új keletű dolog, a történelem során a helyiek fűrészmalmaik, kovácsműhelyeik működtetésére hasznosították az így keletkezett energiát. Az utóbbi időben azonban a patak vizének energiája kihasználatlanul ömlött ki a településről – magyarázta az elöljáró a projekt születésének körülményeit. – Észhez kellett térnünk, és el kellett indítanunk a tanulmányok elkészítésének, az engedélyek beszerzésének a folyamatát, illetve finanszírozási lehetőségek után kellett néznünk.” A községben az Aqua-Energia az első részvénytársaság, amelybe az önkormányzat mellett a lakosság is bekapcsolódhat. Jelenleg 250 lakos jelezte segítő szándékát, akik megközelítőleg 300 ezer lej értékben tudnának hozzájárulni a megvalósításhoz. Az építkezés már tavasz folyamán elkezdődik, s bár az önkormányzat szerint kedvező lesz a pályázat elbírálása, a csíkmadarasiak annyira eltökéltek, hogy ennek kudarca esetén is megépítik az erőművet, legfeljebb hitelekből fedeznék a költségeket. [ ... ]
Letöltés: itt
Nőtt a szabad munkahelyek száma
Márciusban országszerte nőtt a szabad munkahelyek száma februárhoz képest. Április 7-dikéig több mint 10 ezer munkahelyet ajánlanak a cégek, legtöbbet a középfokú végzettséggel rendelkezőknek. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők több mint 600 állás közül választhatnak. Az érdekeltek a területi munkaerő elosztó hivataloknál érdeklődhetnek a szabad munkahelyek felől. Háromszáz azerbajdzsáni benzinkúttal gazdagodunk Háromszáz új üzemanyagtöltő állomást tervez létesíteni Romániában az azerbajdzsáni Socar állami kőolajipari társaság a következő három évben - számolt be a Trend azeri hírportál. A társaság elnökének elmondása szerint folyik a már megszerzett romániai töltőállomások új márkastratégiájának kialakítása is. A Socarnak Románián kívül Ukrajnában és Grúziában vannak benzinkútjai külföldön, a romániai terjeszkedés a társaság hosszú távú stratégiájának része. A Molnak a társaság honlapja szerint jelenleg 126 kútja van Romániában. A Socar egyike azoknak a vállalatoknak, amelyek részt vesznek az AGRI elnevezésű földgázvezeték létesítésében. A projektben érintett Magyarország is, valamint Azerbajdzsán, Grúzia, és Románia. A AGRI projekt célja biztosítani, hogy az azeri földgáz eljusson Közép- és Délkelet-Európa államaiba. [ ... ]
Letöltés: itt
166. oldal / 183
