Adótörvénykönyv: az elmélet megvan, a gyakorlat még nincs
Az adótörvénykönyv előírásait módosító sürgősségi kormányrendelet előírásainak zöme október 1-jétől életbe lép, ám a gyakorlati alkalmazás módszertana még nem jelent meg.
Az adótörvénykönyv legújabb módosításait tartalmazó, egy hónappal ezelőtt, szeptember 2-án megjelent sürgősségi kormányrendelet legfontosabb előírásaival kapcsolatosan szervezett előadást szeptember 29-én, csütörtökön délután a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége. A rendelkezés legfontosabb újdonságait a téma iránt érdeklődő több mint húsz résztvevővel a Székelyudvarhelyi Közpénzügyi Hivataltól Katona Hajna osztályvezető és a hivatal vezetője, Dimén Hunor Dénes ismertette. „Bár a jogszabály már szeptember elején megjelent, a gyakorlati alkalmazásokra vonatkozó előírások (norme metodologice) viszont még nem láttak napvilágot, ezért egyelőre nehéz konkrétumokról beszélni” – szögezte le elöljáróban Dimén. Hozzátette, amíg más országokban 100 éves törvények alapján dolgoznak, nálunk gombamód szaporodnak az újabbnál újabb előírások. Az adótörvénykönyv legkevesebb félszázszor módosult, az állandóan változó jogszabályok és az azokat módosító rendeletek alaposan megbonyolítják úgy az adófizetők, mint pedig az adó- és pénzügyi szakemberek munkáját is.
Katona Hajna osztályvezető szerint a legújabb rendelkezés bonyolultsága ellenére mégis üdvözlendő, hiszen olyan előírásokat tartalmaz, amelyeknek köszönhetően az adótörvénykönyv – viszonyítva az előző variánshoz- sokkal inkább adófizető-barát lett. Az új jogszabályok nagyobb szabadságot biztosítanak az adóköteles fizikai és jogi személyeknek, letisztáznak bizonyos általános fogalmakat, egységesítik a különböző befizetési határidőket és kibővítik az adóköteles fizikai és jogi személyek kategóriáját is. „Ez egy nyitott adótörvénykönyv, amely lehetőséget ad az adófizetőnek arra, hogy saját maga válassza meg, hogy milyen ritmusban, milyen rendszerességgel ( havonta, negyedévenként) fog adót fizetni”- hangsúlyozta Katona.
A profitadó befizetésére vonatkozó igen lényeges módosulás, hogy az új rendelkezés értelmében 2013-tól opcionálisan lehet választani a negyedévenként történő adóelőleg befizetést. A jövedelmi adók terén fontos újdonság, hogy 2012-től megszűnnek a fiskális adóbevallási nyomtatványok ( Fisa Fiscala), de a munkáltatónak továbbra is kötelessége lesz rendszerességgel vezetni a nyilvántartást, mert a munkáltatott személy kérésére továbbra is köteles lesz bármikor az alkalmazott rendelkezésére bocsátani a jövedelmekre vonatkozó a információkat. Katona szerint érdemes alaposan átböngészni a kormányrendelet előírásait, de az adófizetők jogait és kötelezettségeit tartalmazó eljárási törvénykönyvet is, amely bár sok esetben szabad kezet ad az adóhivatalnak, elsősorban az adófizetőket védi. Az új rendelkezés egyik legjelentősebb előírása a 30 - 60 napot meghaladó periódusokban jegyzett befizetési elmaradásokra kirótt büntetőkamatok eltörlése. A sokak érdeklődésére számot tartó rendelkezéssel kapcsolatosan konkrét információkat nem tudtak adni a szakemberek. „A jogszabály megvan, de az eltörlés mikéntjére, hogyanjára vonatkozó procedúra még nem jelent meg”- summázta Dimén Hunor.
Az előadás végén elhangzott: az adótörvénykönyv újdonságaival kapcsolatosan a helyi Közpénzügyi Hivatalnál szívesen adnak felvilágosítást, ám a valós segítség érdekében érdemes a sürgősségi kormányrendeletet alaposan átböngészni.
Mióta használják és mire jó a védjegy? Mi a szabadalom? Miért fontos a szellemi termékeinket megvédeni?
A kérdésekre a szövetség júniusi szakmai előadásán a témában jártas hazai szakemberektől kaptak választ a vállalkozók.
Közel húsz érdeklődő előtt tartottak előadást június 16-án, csütörtökön délután a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban a fórum meghívott előadói Varga Gábor, az Országos Szabadalmi és Védjegy Hivatal ( OSIM) vezérigazgatója, a hivatal sepsiszentgyörgyi regionális irodájának ügyvivője Adelina Stanciu, Vladescu Catrinel Liliana bukaresti OSIM vizsgáztató, Popa Florin OSIM sajtó referens és Antal István parlamenti képviselő, iparjogi szakértő. A védjegy és a szabadalom fogalomkörét tisztázta és a sepsiszentgyörgyi regionális irodában elérhető szolgáltatásokat ismertette az érdeklődőkkel Adelina Stanciu, a bejegyeztetések terén tapasztalt szakértő.
Az Innovatív Unió elnevezésű kezdeményezés alapján összeállított európai innovációs eredménytáblát mutatta be és az innováció fontosságáról beszélt előadásában Antal István parlamenti képviselő. A képviselő kifejtette, a tagállamok közötti vita az egységes szabadalomról 2000 óta folyik, s bár még nem jutottak konszenzusra a témában, valós remény van arra, hogy átlépve a legnagyobb akadályt jelentő nyelvi korlátot ( egy találmányt 27 nyelvre kellene lefordítani) az egységes uniós szabályozást bevezessék.
Varga Gábor, az Országos Szabadalmi és Védjegy Hivatal vezérigazgatója előadását a védjegy történelmi áttekintésével indította, majd az OSIM statisztikájának tükrében vázolta fel, hol tart Románia és Hargita megye a védjegyigénylések és szabadalmi bejegyzéseket illetően. A felmérésből világosan kiderül: az egymillió lakosra számított adatok tükrében a védjegy- és a találmányi szabadalmi bejelentések terén Románia nemzetközi szinten a sor végén kullog. Nem rózsás a helyzet Hargita megye esetében sem: százezer lakosra számított védjegybejegyzések és a találmányi szabadalmakat illetően megyénk sereghajtó. A formatervezési minták esetében lényegesen jobb a helyzet: a leadott kérések alapján Hargita megye az élmezőnyben, az ötödik helyen áll.
Az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatalnál tavaly összesen 8 753 hazai és 3 280 márkaigénylési kérést iktattak. Varga Gábor vezérigazgató szerint biztató, hogy 2011 első felében már 580 találmányi szabadalmi kérést jegyeztek az OSIM-nál az különösen jó, hogy ezek zöme az egyetemi, kutatási szférából származik. A jövő tekintetében a vezérigazgató optimista. Mint mondta, a védjegybejegyzési kérelmek száma az első félévben növekvő tendenciát mutat és a bejegyeztetési procedúrát szabályzó törvénymódosítás valószínű a formatervezési minták bejegyeztetésénél is érzékelhető lesz ( ebben a kategóriában tavaly mindössze 485 kérelmet jegyeztek).
A Hargita megyei statisztikát vélhetően javítani fogja az, hogy ősztől az OSIM egy, a SZMVSZ által működtetett területi irodát nyit Székelyudvarhelyen. A hírt Birtalan József, a SZMVSZ elnöke jelentette be az előadást megelőző sajtótájékoztatón.
Kolbászt töltött az SZMVSZ csapata
Az SZMVSZ elnöksége május 21-én, szombaton részt vett Sepsiszentgyörgyön a kilencedik alkalommal megrendezett gasztronómiai eseményen, a híres Háromszéki Kolbászparádén.
A rendezvény szervezője, az ASIMCOV- Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, az SZMVSZ partnere, így a találkozás is a két szervezet közötti kölcsönös együttműködés és jó barátság jegyében történt. A sportcsarnokban lezajlott, szó szerint is ízes, illatos rendezvényen több mint félszáz erdélyi és magyarországi csapat vett részt. Nagy sikere volt az SZMVSZ dekorációjának, mely kolbászból „font” szekérrel és az azt húzó malaccal nevetette meg a rendezvény résztvevőit.
Szent Imre- díjat kapott Fazakas Szabolcs
Május 18-án a Csíkszeredában megrendezett ifjúsági konferencián díjazták a Hargita megyei aktív, kiemelkedő közösségi tevékenységet folytató fiatalokat, eredményes ifjúsági projekteket lebonyolító szervezeteket, valamint az ifjúsági szervezeteket, programokat támogató önkormányzatokat. Az eseményt Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság a 2011-es Ifi Napok programsorozat keretében szervezte meg.
Kitüntették többek közt az SZMVSZ tagját, Fazakas Szabolcsot, a Visus Kulturális Egyesület elnökét, a határokon innen is, túl is már legendás Székelyföldi Legendárium megálmodóját és a legendatérkép megvalósításán dolgozó csapat „lelkét”. A Szent Imre-díjat, érmet, oklevelet és értékes könyvutalványt Fazakasnak az SZMVSZ elnöke, Birtalan József megyemenedzser nyújtotta át.
.
Sikeres jelenlét a 11. Tavaszi Expo Nemzetközi Kiállítás és Vásáron
A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége külön standdal képviseltette magát a város és a térség egyik legrangosabb gazdasági eseményén, a május 12-15. között megrendezett Tavaszi Expo tizenegyedik kiadásán.
A kiállításon és vásáron való jelenléttel elsősorban az SZMVSZ tevékenységének, tagságának minél szélesebb körben való megismertetése, népszerűsítése volt a cél. Ezt szolgálta a tagságról készített, a vásár ideje alatt vászonra kivetített reklám, illetve a sátorban kapható, a Szövetségről a legfontosabb információkat tartalmazó minőségi kivitelezésű szórólapok. A standnál meg lehetett vásárolni a tavaly megjelentetett, a témában hiánypótlónak számító Adók - és illetékek című kiadványt is.
A Szövetségi tagok közül többen is a közös standnál mutatkoztak be, népszerűsítették termékeiket, szolgáltatásaikat.
27. oldal / 33
