Nem apad a külföldi apanázs?
A szakemberek szerint egyre bőkezűbbek a hazautalt „apanázsok” tekintetében a külföldön dolgozó román állampolgárok. Bár a jegybank nem erősítette meg, brit lapok szerint 2010-ben csupán a szigetországban munkát vállalók 46 milliárd euróval gazdagították a román háztartásokat. Ironikus hangnemben kommentálta Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank alelnöke azon külföldi lapbeszámolókat, miszerint a Nagy Britanniában dolgozó román állampolgárok 2010 első negyedévében naponta 500 ezer fontsterlingnek megfelelő összeget (azaz mintegy 530 ezer eurót) utaltak át Romániában maradt családtagjaik számára. A brit Daily Mail témában közölt cikke a román jegybank adataira hivatkozik – ennek ellenére a pénzintézet alelnöke úgy nyilatkozott, nincs tudomása hasonló adatokról. A szakember ugyanakkor sejtetni engedte, hogy a nagy példányszámú kiadvány gazdasági témákban közölt cikkei általában nem szakmai színvonalukról híresek. A Daily Mail közlése szerint a tavalyi év első három hónapjában összesen 41 millió fontsterling (körülbelül 46 millió euró) áramlott Romániába hivatalos csatornákon a munkavállalók részéről. A kiadvány ugyanakkor hangsúlyozza: a végösszeg még ennél is nagyobb lehet, mivel a banki tranzakciók néha még 60 százalékát sem teszik ki a pénzküldeményeknek. Popa úgy fogalmazott: irigyli a brit riportereket informátoraikért. A jegybank alelnöke szerint a szigetországban dolgozó állampolgároknál jelentősebb összegeket küldenek haza az Európa déli országaiban, Olaszországban, Spanyolországban tartózkodó vendégmunkások. Popa ugyanakkor megerősítette: a gazdasági világválság hatására visszaesett pénzátutalások száma az utóbbi időben stabilizálódni látszik. A szakember úgy látja, az építőipar, illetve más, romániaiakat nagy számban foglalkoztató ágazat fellendülésével hamarosan újra növekedési pályára állhat a hazaküldött összegek aránya. A Soros Alapítvány szintén a napokban tette közzé a témában készült felmérését, amelyből kiderül: a külföldön munkát vállaló mintegy hárommillió romániai százmilliárd eurót takarított meg az elmúlt tíz év folyamán. A fenti összeg – írta a tanulmányt közzétevő Ziarul Fiananciar – négyszer nagyobb, mint a hazai bankrendszerben félretett pénzek aránya. A témában eddig egyedülálló felmérés arra is rámutat, hogy a dél-európai országokban élők nagylelkűben gondoskodnak itthon maradott családtagjaikról, mint azok, akik a kontinens északi vidékein, illetve más földrészeken telepedtek meg. [ ... ]
Letöltés: itt
Halmozódó hátralék
A márciusi enyhe lassulás után áprilisban újból felgyorsult a banki hitelhátralékok felhalmozódása – írta a Román Nemzeti Bank adataira hivatkozva a Ziarul Financiar. A törlesztési problémákkal küszködők aránya három százalékkal növekedett áprilisban, így immár 4,1 milliárd eurót tesz ki a hátralékok összege, ami a kihelyezett hitelek 7,2 százalékának felel meg Elhibázott pénzpolitika Nem volt jó hatással az árak utólagos alakulására a 2005-2006-os időszak pénzügyi politikájának, mivel a lej nem fenntartható erősödéséhez és a valutahitelek valóságos robbanásához vezetett – jelentette ki Mugur Isărescu jegybanki kormányzó egy szakmai konferencián. Kérik az autópálya építés költségeinek csökkentését Az építési költségek 35 százalékos csökkentését kérte az észak-erdélyi autópálya építésével foglalkozó Bechtel amerikai cégtől az Országos Útügyi Vállalat (CNADNR), amely arra hivatkozik, hogy az eredeti szerződés szerinti 2013-as határidő már nyilvánvalóan nem tartható - írja az Adevărul. A napilap Daniela Draghiat, az útügyi vállalat vezérigazgatóját idézi, aki szerint rendkívül drágán fizet az állam a lassan készülő sztrádáért, ezért a hivatal azt követeli a Bechteltől, hogy mintegy 35 százalékkal csökkentse az építési költségeket. Draghia szerint a szerződés csak így felelhet meg a költségszabványoknak. A kormány által a tavaly év végén rögzített árszabás szerint egy kilométer autópálya megépítése 3,8 és 5,9 millió euró közötti összegbe kerülhet. Valóságos patthelyzet alakult ki az észak-erdélyi autópálya ügyében. [ ... ]
Letöltés: itt
A felmelegített játékoké a Los Angeles-i E3 expó
Nyolcvan ország több mint kétszáz kiállítójával nyitotta meg kapuit a szórakoztató elektronikai piac legnagyobb videójáték-, játékhardver- és periféria-újdonságait felvonultató vására. A Los Angeles-i Electronic Entertainment Expo – közismertebb nevén E3 – híreit lélegzetvisszafojtva figyeli a „gamervilág”, a szórakoztató elektronika nagyágyúi ugyanis ilyenkor jelentik be az iparág jövőjét is meghatározó újdonságokat és fejlesztéseket. A rendezvényen nemcsak a vezető videójáték-alkotók, és a forgalmazásra szakosodott üzleti szereplők vannak jelen, de tízezrével érkeznek a média képviselői is. Már a seregszemle nulladik napja számos ígéretet és pletykát tarogatott: a Sony mostanra időzítette új kézikonzoljának, a PlayStation Vitának bejelentését. Ezenkívül egy, a PlayStation 3 asztali konzoljához optimalizált 3D-s képernyőt is „meglebegtettek”, amelyet egyidőben akár ketten is használhatnak a megfelelő 3D-s szemüveggel. Bár a jelek szerint a Microsofttól idén nem várhatunk új hardvert, kárpótlásul újabb Kinect-alapú (mozgásérzékelős) játékok kerülnek piacra – mint például a Dance Central táncmozdulat-utánzós program második része, vagy a Kinect Sports 2, amely hat további sportággal várja a nappaliban sportolni vágyókat. A Star Wars-rajongók sem maradnak újdonság nélkül: érkezik az eredeti trilógiára alapuló Kinect Star Wars, de „mesésnek” ígérkezik a Disney és a Microsoft új együttműködésében születő Disneyland Adventures, amelyben akár Pán Péterrel is repkedhetünk. Érdekes hír, hogy a népszerű kockaépítkezős-bányászós Minecraft nevű játék szintén mozgásérzékelős támogatást kap, emellett számos régebbi játék Kinect-adaptációjára készülhetünk fel. Az már a játékvásár elején nyilvánvalóvá vált, hogy az idén bemutatott kütyük zöme a régi nevek folytatása, vagyis a már sikert aratott brandek újrahangolása, illetve továbbfejlesztése. Míg a tavalyi E3 legnagyobb bejelentései a Kinect, a PlayStation Move és a Nintendo 3DS voltak, idén a Project Café néven emlegetett gép lehet a szemle sztárja – a Nintendo állítólag ezzel a feljavított Wii-konzollal hozhatná be végre a technikai lemaradását. [ ... ]
Letöltés: itt
Újabb zöld-program a környezetvédelmi tárcától
„A környezetvédelmi minisztérium két legsikeresebb intézkedése, a Zöld Ház- és roncsautó-program után felkértem a minisztérium szakembereit egy új zöld program kidolgozására, amely a tömbháztetők, homlokzatok zöld felületté való kialakítását célozná meg” – nyilatkozta Borbély László tegnap egy környezetvédelmi befektetésekkel kapcsolatos bukaresti konferencián. Beszédében elsődleges fontosságúnak nevezte az állampolgárok környezettudatosságra nevelését. Véleménye szerint a polgárok nagyon fogékonyak erre, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a június elsején újraindított Zöld Ház program keretén belül öt nap alatt ötezer pályázati iratcsomó érkezett be. A környezetvédelmi miniszter véleménye szerint fontos tapasztalatcserét, tudást átadó konferenciákat szervezni, de az események megrendezésénél fontosabb, hogy a konferenciáknak legyen eredménye. Borbély elmondta: a környezetvédelemmel kapcsolatos témákban világszinten nagyon nehéz konszenzust elérni és politikai döntéseket hozni. Példaként az általa elnökölt ENSZ Fenntartható Fejlődési Bizottsága 19. ülését említette, ahol egy év tanácskozás, egyezetés dacára sem sikerült a résztvevő 193 ország képviselőinek politikai döntést hozniuk öt környezetvédelemmel kapcsolatos témakörben. A miniszter véleménye szerint jelenleg a világ politikusai még nem tartanak ott, hogy abszolút prioritásnak tekintsék a környezetvédelmet. Romtelecom–Cosmote: ígéretes frigy? A Távközlési és Információs Társadalom Minisztériuma rábólintott a Romtelecom és a Cosmote fúziójára, amit a Romtelecom görög többségi tulajdonosa, az OTE vetett fel nemrég. A tárca reményei szerint az összeolvadás a tervezett börzérelépést is előreviszi, mivel az így létrejövő konzorcium kedvezőbb piaci pozíciót foglal majd el. A minisztérium képviselői szerint a cég tőzsdei jegyzése egy éven belül megvalósulhat. „A két szolgáltató már most számos területen együttműködik, a fúzió létrejöttekor azonban a cég bevételek tekintetében a legnagyobb romániai telekommunikációs szereplővé válik” – magyarázta a Mediafaxnak Valerian Vreme távközlési miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta: a születőben levő konzorcium a telekommunikációs szolgáltatások minden ágát lefedi majd, mind a mobil és vonalas telefon-, valamint internetkapcsolatot, ezenkívül a kábel- és műholdas televíziózást egyaránt. „Ezáltal növekedni fog a befektetők érdeklődése a tőzsdére vitel iránt is” – fejezte ki reményét Vreme, aki ugyanakkor vonakodott bármiféle információt közölni arról, hogy az újonnan létrejövő [ ... ]
Letöltés: itt
Agrártámogatási hajrá
A gabonafélék után Romániában hamarosan bevezethetik a fordított adózás rendszerét a zöldségekre is, ha az Európai Unió kedvezően bírálja el az ország erre vonatkozó kérelmét – jelentette be tegnap Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter. A kormány már egy évvel ezelőtt jelezte, hogy több termény, illetve termék esetében alkalmazná a fordított adózást, így a zöldség, gyümölcs, hús, liszt, cukor, pékipari áruk esetében – eddig azonban csak a gabonára kapta meg az unió jóváhagyását. A kabinet más fronton is segítségére igyekszik a hazai gazdáknak. Borbély Károly gazdasági államtitkár a minap jelentette be, hogy a tárca a közeljövőben nagyobb figyelmet szentel az ökotermékek külföldi piacokon való népszerűsítésének. Elmondása szerint az Országos Exportstratégián belül jelentős kormányzati támogatásban részesülnek azok a hazai biotermelők, akik nemzetközi kiállításokon való részvételre pályázhatnak. A nyerteseknek a minisztérium a külföldi bemutatkozó expókra küldöttek utazási- és szállásköltségeit 50 százalékig biztosítja, de akár teljes mértékben is finanszírozhatja a kiállított termékek, népszerűsítő- és reklámanyagok szállítási, kezelési és vámköltségeit, illetve raktározási díját. Pályázni lehet még a kiállítási felület bérlési, építési, berendezési kiadásaira, valamint protokoll-költségekre is – ez esetben is akár a teljes összeget. A hazai biotermékek 60–70 százaléka kerül külföldi piacokra, az elmúlt egy év alatt mintegy 150 millió eurós forgalmat bonyolítva le. A gazdasági és mezőgazdasági minisztérium által közösen kidolgozott program keretén belül – a termés jellegzetességeinek függvényében – a biotermelők hektáronként 153–700 euró közötti összegre igényelhetnek támogatást. Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár szerint az agráriumba kezd visszatérni a vállalkozói kedv, csökken az inaktivitás, valamint szélesedik a foglalkoztatási bázis – erre utal az, hogy májusban jelentős érdeklődés övezte az agrártárca mikrovállalkozások létrehozását és működtetését támogató kiírásait. A szomszéd hitele zöldebb? [ ... ]
Letöltés: itt
157. oldal / 182
