Drágul az élet, megszűnnek mentességek: augusztustól új adók, emelkedő ÁFA és szigorodó szabályok sújtják a lakosságot Romániában. A vállalkozók mellett nyugdíjasok, kismamák és családok is komoly terhekkel szembesülnek.

Nemcsak adóemelések és áfakulcs-változások jönnek augusztustól, hanem szemléletváltás is: több mentesség megszűnik, mindenki fizetni fog, és még többet. Több mint 50 résztvevővel beszélgetett Bálint Csaba adótanácsadó, a mérlegképes könyvelők és könyvszakértők testülete (CECCAR) Hargita megyei fiókjának alelnöke és Dimén Hunor Dénes, az adóhatóság (ANAF) Hargita megyei vezetője a rendelet elemeiről a Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetségének meghívására. Az esemény nemcsak száraz számadatokról szólt, hanem arról is, hogyan lehet értelmezni, túlélni, és mit jelent mindez hosszú távon a gazdaság és a vállalkozói réteg számára.

Bálint Csaba már az elején jelezte: nem tud minden kérdésre válaszolni, mert a törvények sok pontja még mindig értelmezésre vár. „Majd Bukarestben eldöntik, hogy mit hogyan kell érteni” – jegyezte meg ironikusan. Az előadás mégis részletes összefoglalása volt annak, hova jutott el Románia, miért kényszerül megszorításokra, és mi következik ebből.

Kölcsönökből szervezett választási év

A szakértő szerint a mostani csomag gyökere a tavalyi szuperválasztási évre vezethető vissza, amely hatalmas költségvetési kiadásokkal járt. Ezeket jórészt kölcsönökből fedezték. „Ez nem is lenne baj, ha lenne működő iparunk, ami fedezné – de nálunk nincs. Így a hitelezők egyre kevésbé bíznak bennünk” – magyarázta Bálint Csaba.

A gond ott kezdődik, hogy míg papíron Romániának 19 millió állampolgára van, valójában több mint 6 millióan külföldön élnek, köztük főként aktív dolgozók. Az országban maradt 5,7 millió alkalmazott közül pedig 1,3 millió közalkalmazott, akiket a többieknek kell eltartaniuk. Mi, vállalkozók hordjuk a terhek nagy részét. Mi nem megyünk ki az utcára tüntetni, de a zsebünkre megy minden döntés” – fogalmazott.

Áfaváltozások és a „mindenki fizet” elv

A leglátványosabb változások az áfakulcsokat érintik. Augusztus 1-jétől az eddigi kedvezményes, 5 és 9 százalékos áfakulcsok jórészt megszűnnek, és 11 vagy 19 százalékos lesz a termékek és szolgáltatások adókulcsa – néhol pedig 21 százalékra nő. A szociális lakásvásárlás esetén alkalmazható 5 százalékos áfakulcs megszűnik. Az olyan tételek, mint a napelemek, szabadidős szolgáltatások, könyvek, vitaminok, szórakozás (mozi, színház, múzeumi belépők) vagy alkoholmentes italok, mind magasabb kulccsal fognak adózni.

A fő elv: mindenki fizessen, még akkor is, ha korábban mentességet élvezett” – összegezte Bálint. Ez alól az egészségügy sem kivétel: megszűnik az egészségügyi berendezések áfamentessége, vagyis a közpénzből vásárolt műszerek is drágábbak lesznek, ami tovább terheli az amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszert.

Egészségügyi hozzájárulás mindenkinek

Az egyik legnagyobb felháborodást kiváltó intézkedés, hogy az egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget (CASS) több olyan társadalmi csoport számára is kiterjesztik, akik eddig mentesültek ez alól. Ugyanakkor megszűnik az úgynevezett társbiztosítotti státusz, azaz mindenki fizetni fog az egészségügyi biztosításért. A 3000 lejnél magasabb nyugdíjak egészségügyi hozzájárulás kötelesek” – hangzott el az előadáson. A kismamákra, gyermeknevelésen levő anyákra is érvényes lesz a az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség.

Drágul minden

A jövedéki adók, különösen az üzemanyag esetében, szintén emelkednek. Ez láncreakciót indít be: a szállítás drágulása miatt minden más is többe fog kerülni. A szakértő számításai szerint az áremelkedés minimum 2,7–3%-os lesz, ami a már meglévő inflációval együtt akár 9%-os éves pénzromlást is jelenthet. 

A rendszer saját magát bünteti

Bálint Csaba szerint a gondolkodásmóddal van baj. Ahelyett, hogy a kormány csökkentené a kiadásokat, az állami bürokráciát, egyszerűen bevételt próbál generálni az állampolgárokon és a vállalkozókon keresztül.

Az árak emelése mindig azt eredményezi, hogy kevesebb termék fogy – ez pedig kevesebb áfa- és jövedéki bevételt jelent a kormánynak. Rövid távon jól néz ki, hosszú távon katasztrófa” – mondta. A megszorítások nyomán sok vállalkozás fog bezárni – és azok, akik elmennek külföldre, nem biztos, hogy visszajönnek. A fiatal, produktív munkaerő vándorol ki, ami a szakértő szerint a jövő legnagyobb veszélye.

Az ismertető végén a jelen levő vállalkozók a két szakembernek kérdéseket tettek fel, hogy választ kaphassanak számos kérdésre, ám egyelőre számos téma nyitott marad.

Forrás: szekelyhon.ro