Január elsejétől az eddigi 2550 lejről 3000 lejre nő az országos bruttó minimálbér. A vállalkozásokat tömörítő szervezetek vezetői szerint ez csak újabb terhet ró a vállalkozásokra, holott sokkal inkább a feketemunka és az adóelkerülés felszámolására, illetve a foglalkoztatottság arányára kellene odafigyelni.
A munkaügyi minisztérium által kiadott közlemény szerint a minimálbér bruttó értékét 450 lejjel emelik, míg a nettó 339 lejjel, azaz 1863 lejre nő. Előbbi érték 17,5, utóbbi pedig 22,2 százalékos emelkedést jelent a mostanihoz képest. Tehát 2023-tól a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott minimálisan fizetett órabére 18,12 lej lesz. A minisztérium állítása szerint a felek közösen döntöttek a minimálbér összegéről, a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselőit tömörítő érdekegyeztető tanácsban. A Hargita megyei vállalkozó egyesületek vezetőit kérdeztük, mit szólnak a minimálbér növekedéséhez.
Márk-Csucsi Róbert, a Csíki Vállalkozók Egyesületének (CsVE) vezetője elmondta, a jelenlegi minimálbér-emelés tükrözi az elmúlt harminc év politikai téren kifejtett tevékenységét.
Alacsony foglalkoztatottság
– Ismét fejetlenség, esztelen kapkodás mentén, a gazdasági érintettek figyelembevétele nélkül hoztak döntést. Sokkal inkább azon kellene dolgozni, hogy az országosan alacsony szintű foglalkoztatottságot feljebb tornázzák, például Hargita megyében a 18 és 60 év közötti lakosság körülbelül 38 százaléka dolgozik, és országos szinten még rosszabb a helyzet. Ehhez képest a jelenlegi minimálbér-emeléssel újabb többletbevételhez szeretne jutni a kormány, ugyanis már eleve befoldozhatatlannak tűnő lyuk tátong az ország költségvetésén, amire nem találnak fedezetet – mondta a CsVE vezetője.
Hozzátette: a minimálbér-emelés helyett, amely újabb terhet ró a vállalkozásokra, inkább a gazdaság fehérítésén, azaz a feketemunka és az adóelkerülés, illetve a foglalkoztatás javítására kellene jobban odafigyelni.
A mostanában napvilágot látott statisztika szerint Hargita megye az átlagbéreket illetően az utolsó helyek egyikét foglalja el, a szomszédos Kovászna megye is megelőzött. A vállalkozók egyesületének vezetője állítása szerint maga is meglepődött a legfrissebb adatokon.
– Az eredmény meglepő, de valahol számítani is lehetett rá, mert amíg konkrét esetekről tudunk, hogy bizonyos önkormányzati vezetők nyíltan elutasítják, hogy a gazdasági faktorokkal foglalkozzanak, mondván, „nem az ő dolguk az adott település gazdasági felvirágoztatása”, addig nem számíthatunk javulásra ezen a téren sem.
Piacképessé tenni a gazdaságot
Jakab Áron Csaba, a Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetségének (SZMVSZ) vezetője kifejtette: naponta találkoznak a minimálbér problémájával, többnyire pejoratív megközelítésben a vállalkozók irányába. De nem sokat segít senkinek, ha az okokat általánosítva leszűkítjük azokat – ahogy az állam is teszi a vállalkozókkal kapcsolatban – a rosszhiszeműségre, nyerészkedésre, az aranytojást tojó tyúkra, mondta a SZMVSZ vezetője.
– Induljunk ki onnan, hogy olyan struktúrája van a székelyföldi iparnak, amelynek egyrészt magas munkaerőigénye van, ugyanakkor az egyéb, magas előállítási költségek olyan szinten befolyásolják a végárat, hogy a bérre nem jut. Ha viszont bért emelnek, sokszor piacképtelenné válik a termékük. Másrészt a munkaerő termelékenysége is meglehetősen alacsony: ennek az egyik fő oka a digitalizáció/technologizálás hiánya (forráshiány), de észrevehető egyfajta letargia is a munkaerő részéről. Például, amikor azon gondolkodik, hogy elmegy külföldre, mert itt kicsi a fizetés a külföldihez képest, és ő ezért a kicsiért nem fog rendesen dolgozni – mondta Jakab.
Hozzátette: ez végül egy mókuskerékhez vezet. Míg a munkavállaló úgy csinál, mintha dolgozna, addig a munkaadó úgy csinál, mintha fizetne. Közben minden oldalról a másik a hibás, valójában pedig mindkettő ugyanabban a csapdában vergődik, szögezte le a vezető.
– Mi lehetne mégis a megoldás? Addig nem fog változni semmi (a helyi nem tud, de úgy igazán a multi sem fog jelentősen többet fizetni), amíg nem sikerül a gazdaságunkat, vállalkozóinkat piacképessé tenni. Ezen egyrészt a tudásba, a technológiai háttérbe való befektetések jelentősebb mértékét, könnyebb elérhetőségét értjük – amely megnöveli a termelés- és költséghatékonyságot, másrészt az infrastruktúrába való befektetéseket (például energia-infrastruktúra, közlekedési, szállító infrastruktúra), harmadrészt pedig azon befektetők vonzását, akik hoznának tőkét, tudást, szellemiséget, technológiát, ami együttesen szívóhatást fejthetne ki a helyi gazdaságra, gazdasági szereplőkre nézve – villantott fel pár tényezőt az SZMVSZ vezetője.
Szerinte mindezek mellett nem ártana legalább egy hajszálnyit előrelépni a törvényi stabilitás, hitelesség, kiszámíthatóság, valamint a közszolgáltatások minőségének javítása terén. Ezek nélkül a helyi gazdasági szereplők mozgástere csak szűkül, a társadalom egyre inkább hitelből és importból él.
Romboló intézkedés
– Mi pedig fokozottabban megbarátkozhatunk és megismerkedhetünk a kínai (plusz lengyel) áruk nagyszerűségével, a turkálók választékának szélességével és a minimálbérrel. Egyszóval, a minimálbér-emelés körülményeit értjük, a hatását a jelenlegi formájában azonban rombolónak tartjuk, önmagában nem fogja érezhetően sem a gazdaságot erősíteni, sem az életszínvonalat növelni, ezért nem tudjuk támogatni. A munkaadóknak nem érdekük egyébként, hogy a béreket alacsonyan tartsák, mert szükségük van a jó munkaerőre, de kérdés, a munkabérek emelése a munkavállalók zsebében vagy az államkasszában csapódik le. Az intézkedést tehát úgy tudjuk támogatni, ha az emelés teljes adómentességet élvez, ezzel több kerül a munkavállaló zsebébe, és a vállalkozók terhei elviselhetőbb szinten maradnak – fejtette ki véleményét Jakab Áron Csaba.
Forrás: hargitanepe.ro
