Miért volt meglepő az áprilisban kitört politikai válság hossza és intenzitása? Valóban veszélyben van-e az Országos Helyreállítási és Rezílienciaépítési Terv? Többek között ezeket a kérdéseket járja körül Búzás Ernő, a londoni Millennium Emerging Europe kockázati tanácsadócég elemzője a Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) által indított új, PERSPEKTÍVA című videósorozatban.
A széles tevékenységi körrel rendelkező érdekvédelmi szervezet úgy tervezi, hogy a videósorozat aktuálpolitikai és gazdasági történéseket elemző részei havonta jelennek meg, mi most az első rész pár érdekes gondolatát emeljük ki:
Youtube SZMVSZ μChannel
Búzás a videóelemzésben az áprilisi politikai események áttekintésével indít. Elmondja, hogy bizonyos értelemben meglepetésként hatott a Vlad Voiculescu volt egészégügyi miniszter leváltása körül kialakult politikai válság és felháborodás hossza, valamint intenzitása.
Magyarázata szerint ez különösen azért van így, mert ha figyelembe vesszük a parlament mindkét házának szerkezetét, akkor egyértelműen megállapítható, hogy a kormánypártoknak a jelenlegi felállással szemben nincs más lehetőségük, együttműködésre vannak ítélve. Jelenleg ugyan a PSD a legerősebb párt, de a szociáldemokratákkal nagyon erősen szemben definiálja magát úgy a PNL, mint az USR-PLUS is. Még bonyolultabbá teszi az együttműködési alternatívák lehetőségét az AUR jelenléte, amely mindenki számára egy elfogadhatatlan, kellemetlen politikai képződmény, és partnerként különösen nem tudja senki elképzelni maga mellett. "Még a PSD is nagyon nehezen tudná elmagyarázni, hogy miért fogna össze ezzel a nehezen definiálható, de mindenképp nacionalista, nagyon vallásos, és mondhatni revizionista párttal" - magyarázza Búzás.
Azt is kiemeli, hogy a korábbi évekkel ellentétben már nincsenek a színen olyan kisebb pártok, mint az ALDE vagy a PMP, így már sokkal kevésbé van lehetőség a politikai egyensúly felborítására. A PNL és az USR-PLUS középtávon egymásra vannak utalva, és a jelenlegi kormánykoalíció egyelőre egy stabil konstrukciónak tekinthető - jelenti ki az elemző.
Búzás Ernő az Országos Helyreállítási és Rezílienciaépítési Tervről is beszél, ami az ország gazdasága mellett a politikai pártok megítélésére is nagy hatással lehet, annak sikere esetén ugyanis a koalíciós partnerek hangoztatni tudnák, hogy ők azok, akik megoldották ezt a feladatot - mondja. Ugyan az elmúlt időszakban több hír is megjelent arról, hogy bizonyos területeket kivágnak a tervből, Búzás szerint mégis tévedés azt a következtetést levonni, hogy egy-egy ilyen döntés az egész országos helyreállítási tervet veszélybe sodorná.
Rámutat, nem csak Romániára jellemző, hogy a kormány által összeállított terv nem teljesen egyezik az Európai Bizottság elképzeléseivel. Példaként azt hozza fel, hogy a nagyon sok szénerőművet működtető Lengyelországnak, és a nagy atomenergia kapacitással rendelkező Franciaországnak is voltak nézeteltérései a bizottsággal. "Nem kell megijedni attól, ha az Európai Bizottság a tervek módosítását kéri, ez természetes része a tárgyalási folyamatnak. Arra számítunk, hogy időben le fog zajlani ez a folyamat, és a többi tagállamhoz képest biztosan nem lesz jelentős késés" - teszi hozzá Búzás Ernő.
Az elemző a hitelminősítők tavaszi döntéseiről, valamint azok hatásáról is részletesen beszél. Mint ismert, a Standard & Poor’s áprilisban bejelentette, hogy ugyan továbbra is a legalacsonyabb befektetési szinten tartja Románia besorolását, viszont a negatív kilátásokat stabilra javították. A Fitch egy hétre rá szintén ugyanennek a kilátásnak a megerősítése mellett döntött. A hitelminősítők hosszabb magyarázatából Búzás szerint egyértelműen kiderül, hogy mindkét hitelminősítő pozitívan értékeli a mostani kormány tevékenységét, és arra is számíthatunk, hogy ősszel akár egy felminősítés is jöhet, amire az országnak már csak azért is szüksége lenne, mert a külföldi tőkét sokkal könnyebb bevonzani jobb hitelminősítéssel.
Búzás szerint az is lényeges a hitelminősítők döntéseit illetően, hogy a miniszterelnök személye is egyfajta garanciaként hat a gazdasági világ felé. Kiemeli, hogy Cîțu még mielőtt betöltötte volna a pénzügyminiszteri pozíciót a Világbanknál és az Európau Fejlesztési Banknál is dolgozott. "A szakmában ismerik, a tudását elismerik, emellett jó kapcsolatokkal is rendelkezik. A személye sokak számára garanciát jelent arra, hogy az ő kormányzása alatt nem lesznek olyan típusú költségek, mint korábban a PSD-kormánynál, amikor hatalmasra nőtt a költségvetési hiány" - magyarázta Búzás annak hátterét, hogy miért tekintenek a gazdasági szereplők pozitívan a jelenlegi kormányfőre.
A videóban Búzás a közép-kelet-európai régió gazdasági- és járványügyi kilátásairól is beszél, illettve kitér a világgazgasági folyamatokra is.
